Infostart.hu
eur:
367.68
usd:
335.37
bux:
143992.31
2026. november 18. szerda Jenő
Keir Starmer brit miniszterelnök nyilatkozik a sajtó munkatársainak a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 csúcstalálkozóján a kanadai Kananaskisban 2025. június 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/Reuters pool/Suzanne Plunkett

Fontos ország jelezte: el fogja ismerni Palesztinát

Nagy-Britannia szeptemberben elismeri a palesztin államot, ha Izrael addig nem egyezik bele a gázai tűzszünetbe és nem teljesít több más feltételt - jelentette be kedden Keir Starmer brit miniszterelnök.

A Downing Streeten tartott rendkívül sajtóértekezletén a munkáspárti kormányfő közölte: London az ENSZ Közgyűlésének szeptemberi ülésszaka előtt hivatalosan is elismeri a palesztin államiságot, ha az izraeli kormány addig nem hirdet tűzszünetet a Gázai övezetben, nem tesz érdemi lépéseket a Gázában kialakult "rettenetes állapotok" megszüntetésére, nem teszi egyértelművé, hogy tartózkodik ciszjordániai területek annektálásától és nem kötelezi el magát egy olyan hosszú távú békefolyamat mellett, amely elvezet a kétállami megoldáshoz.

A londoni miniszterelnöki hivatal által Starmer nyilatkozata után röviddel ismertetett részletes állásfoglalás szerint a brit kormány azonnali tűzszünetet követel Gázában "a mészárlás megállítása érdekében", és követeli annak lehetővé tételét is, hogy az ENSZ az éhínség megakadályozása végett humanitárius segélyeket küldhessen az övezetbe.

A Downing Street szerint átfogó tervet kell kidolgozni a Gázában kialakult "nyomorúságos helyzet" felszámolására és a hosszú távú rendezés elérésére.

Ennek részeként ki kell vonni az izraeli fegyveres erőket Gázából, és meg kell szüntetni a Hamász iszlamista szerveződés uralmát az övezetben - fogalmaz keddi állásfoglalásában a londoni miniszterelnöki hivatal.

A kommüniké szerint Nagy-Britannia elkötelezte magát a palesztin állam elismerése mellett egy olyan megújuló békefolyamat részeként, amely elvezet a kétállami megoldáshoz, és garantálja Izrael biztonságát egy életképes és szuverén palesztin állam szomszédságában.

A keddi londoni kormányzati állásfoglalás leszögezi, hogy a Hamász terrorszervezet felelős az Izraelben 2023. október 7-én elkövetett atrocitásokért. Az Izrael déli térségében elkövetett terrortámadásban ezerkétszáz ember meghalt, háromezren megsebesültek, és a szervezet fegyveresei túsznak Gázába hurcoltak 251 embert, akik közül sokan még mindig nem térhettek haza vagy már meghaltak.

A Downing Street keddi állásfoglalása szerint a Hamászt ezekért az atrocitásokért "nem szabad megjutalmazni", ezért az iszlamista szerveződésnek el kell fogadnia, hogy semmiféle szerepet nem kaphat a Gázai övezet irányításában.

A csoportnak mindemellett haladéktalanul szabadon kell bocsátania összes túszát, tűzszüneti egyezményt kell aláírnia és kötelezettséget vállalnia arra, hogy lefegyverzi saját magát - áll a Downing Street állásfoglalásában.

A brit kormány és a Palesztin Hatóság már áprilisban kétoldalú egyetértési megállapodást írt alá a palesztin államiság megteremtéséről.

A memorandum tartalmazta egyebek mellett, hogy a palesztin államot a kétállami megoldás alapján, az 1967-es határok mentén kell létrehozni.

David Lammy brit külügyminiszter a memorandum aláírásához fűzött akkori nyilatkozatában úgy fogalmazott: London elkötelezett a majdani palesztin állam elismerése mellett "egy olyan időpontban, amikor ennek a gesztusnak a legnagyobb hatása lesz".

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×