Infostart.hu
eur:
390.01
usd:
336.85
bux:
123874.57
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Leadja voksát egy nő az elnökválasztás első fordulójában Helsinki egyik szavazóhelyiségében 2024. január 28-án.
Nyitókép: MTI/AP/Szergej Gric

Szakértő: a kiesett jelöltek dönthetik el a finn elnökválasztást

Alexander Stubb egykori miniszterelnök és Pekka Haavisto volt külügyminiszter jutott tovább a finnországi elnökválasztás második fordulójába, miután a jelöltek egyikének sem sikerült megszereznie a vasárnapi első fordulóban a voksok több mint felét. Kalas Vivien (NKE) kutatót kérdeztük.

A szavazatok 100 százalékos összesítése alapján a Stubb a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt (KOK) jelöltjeként a voksok 27,2 százalékát kapta, míg a liberális zöldpárti Haavisto 25,8 százalékkal lett második. Harmadik helyen a szavazatok 19 százalékával a nacionalista Finnek jelöltje, Jussi Halla-aho végzett. A negyedik pedig Olli Rehn egykori uniós biztos, a finn központi bank kormányzója lett a voksok 15,3 százalékával. A többi öt jelölt mindegyike 10 százalék alatti szavazati arányt ért el.

A finn választási törvények értelmében ha egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint 50 százalékát, akkor a második fordulóban - február 11-én - a két legesélyesebb jelölt között dől el az államfői tisztség sorsa.

A verseny szoros volt, az eredményeket egyébként a közvélemény-kutatások is meglehetősen jól előre jelezték. Ez alapján valóban nagyon szoros lehet a második forduló, amit február 11-én rendeznek majd - mondta az InfoRádióban Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet kutatója. Hozzátette: a jelenlegi felmérések fele-felére hozzák ki, hogy Haavisto vagy Stubb fog nyerni.

A legtöbb induló, aki lemaradt az első két helyről, még nem árulta el, hogy ki mögé fog beállni a második forduló előtt, pedig ez a szakértő szerint döntő lehet majd abban, hogy ki nyeri meg végül az elnökválasztást.

"Ami nagyon érdekes és fontos kérdés lesz, hogy a harmadik helyen végzett Jussi Halla-aho – a Finnek Pártjának jelöltje, akik kormányzati pozíciót is betöltenek, illetve a radikális jobboldalhoz szokták őket sorolni – kinek a támogatására fogja buzdítani a szavazókat, hiszen az ő népszerűsége jelenthet nagyobb támogatást a továbbjutott két jelöltnek" - közölte Kalas Vivien.

Az első fordulót sikerrel teljesítőkkel – az egykori miniszterelnökkel és a volt külügyminiszterrel – kapcsolatban rámutatott:

mindkettejüknek van kormányzati tapasztalata, illetve Alexander Stubbnak európai tapasztalatai is. A kampányban hasonló témákat hoztak fel, hiszen mindketten a kül- és biztonságpolitikát helyezték előtérbe,

elsősorban az orosz-ukrán háborúhoz való viszonyulást. Mivel mindketten nyugati elkötelezettségűek, Oroszországot elítélik ebben a háborúban, illetve Ukrajna támogatását nagyon fontosnak tartják. Pekka Haavisto a szegénység, illetve az egyenlőtlenség csökkentését is kiemelte mint leendő fontos elnökségi célkitűzését.

Finnországnak viszonylag fiatal kormánya van, amelyhez Alexander Stubbnak talán jobb viszonya lesz Kalas Vivien szerint, hiszen ideológiai szempontból közelebb állnak egymáshoz.

"Azért nem annyira meghatározó ez, mert az államfő Finnországban hagyományos szerepeket lát el. Az egyetlen, ami kicsit kiemeli más országokhoz képest, az az, hogy az unión kívüli külpolitikát ő irányítja a kormánnyal egyetértésben. Ilyen szempontból tehát valóban fontos lesz, hogy hogyan jönnek ki egymással" - mutatot rá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: Oroszország lecsaphat Katar gázpiacára, ez rossz hír Európának

Szakértő: Oroszország lecsaphat Katar gázpiacára, ez rossz hír Európának

Oroszország még az EU-s szankciók előtt kivonulhat az európai gázpiacról, erről Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozott a Rosszija 1 televíziónak. Utasítása szerint az orosz kormánynak a vállalatokkal együtt meg kell vizsgálnia az azonnali kivonulás és az alternatív gázpiacokra való átállás kérdését. Hortay Olivér közgazdász szerint a kivonulás Magyarországot rendkívül nehéz helyzetbe hozná, de abban bízik, a vezetékes szállítás megmaradna.

Sorra reagáltak a magyar ellenzék vezetői Volodimir Zelenszkij fenyegetésére

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök után Magyar Péter, a Tisza Párt, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció és Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom vezetője is reagált az ukrán elnök fenyegető kijelentésére, miszerint ukrán katonáknak adná meg a magyar kormányfő címét.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×