Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Áradás megrongálta híd és út a szlovéniai Skofja Lokában 2023. augusztus 6-án. A szlovén kormányfő szerint az országot történetének legsúlyosabb természeti katasztrófája sújtja, a heves viharokban és áradásokban négy ember életét vesztette, több százat ki kellett költöztetni otthonából és akár 500 millió euró kár is keletkezhetett.
Nyitókép: MTI/EPA/Ziga Zivulovic Jr

Dolgoznak a Máltai Szeretetszolgálat különleges gépei Szlovéniában

Tartós élelmiszert oszt és nagyteljesítményű falszárító gépekkel vesz részt a szlovéniai Kranj városában az árvíz utáni helyreállításban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – közölte a szervezet pénteken.

A közlemény szerint a szlovén fővárostól 20 kilométerre, a Száva folyó mentén fekvő, mintegy 37 ezres lakosú településre megérkezett a 10 millió forintos segélyszállítmány. A szeretetszolgálat vészhelyzet-kezelési munkacsoportjának helyszínen tartózkodó tagjai a Szuverén Máltai Lovagrend Szlovéniában működő helyi szervezeteivel együttműködve kapcsolódnak be a károk felszámolásába. Péntek délutántól az árvíz sújtotta környező kistelepüléseken osztanak tartós élelmiszert a lakosságnak – írták.

Kiemelték: Kranj térségében

az utak nagy része még augusztus 11-én is járhatatlan, az utcákat jelentős mennyiségű törmelék és hordalék borítja, az épületek nagy részét pedig eláztatta a településeken átzúduló villámárvíz.

A segélyszállítmányon túl 15 nagyteljesítményű falszárító gépet és több hordozható áramfejlesztő készüléket vitt a térségbe a szervezet. A szárító gépek a helyiségek levegőjéből a párát kiszűrve egyenletesen szárítják ki a falakat, ezzel megelőzik az épületek további károsodását.

Árvizek után a készülékeket házról-házra viszik tovább, nagyobb településrészek kiszárítása akár több hetet is igénybe vesz majd. A készülékek használatára a szlovéniai segítőket is betanítják. A szeretetszolgálat falszárító gépei 2010 óta számos árvíz helyszínén segítették a károk felszámolását és az újrakezdést, 2015-ben az akkori áradások után már Szlovéniában is használták ezeket a készülékeket – emlékeztetett a szervezet.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×