A közelemény szerint a kutatók a vulkáni felhő kiemelkedő elektromos aktivitásának újabb nem mindennapi következményére derítettek fényt. A nemzetközi együttműködésben megvalósult kutatásról szóló tanulmányt a JGR Atmospheres című szakfolyóiratban publikálták.

A vulkánkitörés fő fázisában, 2022. január 15-én reggel kétszer is olyan jelentős mennyiségű elektromos többlettöltés jutott a földfelszínre a vulkáni felhőből, hogy az

globálisan mintegy 15 százalékkal megnövelte a Föld elektromos töltöttségi szintjét, alkalmanként 5-10 percig.

A víz alatti vulkán tavaly januári kitörése extrém mérete, energiája, valamint a légkörre gyakorolt sokféle és összetett hatása révén kiemelkedik a hasonló események sorából.

A vulkán óriási töltésgenerátorként működött, amelynek teljesítménye összemérhető volt a bolygószerte éppen aktív összes zivatar és elektromosan töltött csapadékfelhő együttes hatásával. Ez a földfelszín töltésének megnövekedését okozta, amit különböző amerikai és európai mérőállomások – köztük a Nagycenk melletti Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium – egyidejűleg észleltek.

A beszámoló szerint a Hunga Tonga-vulkán kitöréséhez kapcsolódó mostani kutatási eredmények azért kiemelkedő jelentőségűek, mert

a magyar szakemberek elsőként alkalmaztak egy különleges adatfeldolgozó módszert.

Ez utóbbi a különböző mérőhelyeken működő eltérő mérési technológiák és a fennálló jelentős mértékű helyi zavarok ellenére lehetővé tette a helyi változásokkal azonos nagyságrendbe eső, azok között elveszni hajlamos globális jel azonosítását.

A globális mérések rendelkezésre állása óta a szakemberek a Hunga Tonga-vulkán tavalyi kitörése során regisztrálták a legnagyobb villámaktivitást. Az FI kutatói a tanulmányban a kitörési felhőben megfigyelt villámaktivitás néhány további vonatkozására is kitérnek. Többek között igazolták, hogy a vulkáni villámok rádióhullámai a földfelszín és az ionoszféra alja közötti térrészben megfigyelhető Schumann-rezonanciákat a globális villámaktivitást meghaladó, meghatározó mértékben gerjesztették.

Az FI munkatársai arról is beszámoltak, hogy a villámok intenzitásának és eloszlásának változásai szoros kapcsolatban állnak a kitörés közben bekövetkező robbanásokkal, és segítségükkel következtetni lehet a kitörés dinamikájának részleteire. A villámaktivitás alapján a kitörés fő fázisának egy lehetséges forgatókönyvét is megadták, amelynek több elemét egy a hazai kutatásokkal párhuzamosan készült és amerikai vulkanológusok által szintén a közelmúltban közölt publikáció is megerősítette.

“It was a shotgun blast directly into the sky”. ?

NIWA scientists have confirmed January’s eruption of the Hunga Tonga-Hunga Ha’apai volcano was the largest ever recorded with modern technology. ?

? Watch the full video here ➡️ https://t.co/XBEIjuWE7C pic.twitter.com/BMwcp0YP7C

— NIWA (@niwa_nz) November 21, 2022

A Hunga Tonga-Hunga Ha'apai vulkán 2022. január 15-én tört ki a tenger fenekén mintegy 200 atombomba erejével.

Egy új-zélandi tudósok vezette kutatócsoport 2022 novemberében közölte, hogy

vizsgálataik alapján ez a vulkánkitörés volt a valaha mért legnagyobb.

A vulkánkitörés csaknem tíz köbkilométernyi anyagot lövellt ki. A vulkáni törmelék és hamu több mint 40 kilométer magasra jutott fel a légkörbe.