eur:
394.58
usd:
365.84
bux:
0
2024. július 4. csütörtök Ulrik
A Maxar Technologies által közreadott, két műholdfelvételből készített kombókép a Hunga Tonga-Hunga Haapai lakatlan vulkáni szigetről 2022. január 6-án (b) és három nappal a kitörése után, január 18-án. A vulkánkitörés hatalmas károkat okozott a főszigeten, Tongatapun és a hozzá tartozó mintegy 170 szigeten és zátonyon, a vulkanikus tevékenység utáni szökőár elérte Japán, az Egyesült Államok, Új-Zéland és több latin-amerikai ország partjait is.
Nyitókép: MTI/EPA/Maxar Technologies

Egyre újabb "csodákat" találnak a tudósok a tongai vulkán kapcsán

A modern műszeres megfigyelések kezdete óta Hunga Tonga-Hunga Ha'apai volt a legnagyobb vulkánkitörés, ami számos fontos tanulsággal is szolgált a tudósok számára.

Az idén január 15-én, helyi idő szerint késő délután egy óriási robbanásos vulkánkitörés történt a Csendes-óceán nyugati peremén lévő Tonga szigetív mentén - kezdte lapunknak küldött elemzését Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja.

Az eseményről először csupán űrfelvételek tájékoztattak, amik egyből megdöbbentették a szakembereket. Az elképesztő képeken több mint 30 kilométer magasságba jutó, mintegy 600 kilométer szélesre kiterjedő vulkáni hamufelhő jelent meg. Ilyet évtizedek óta nem figyeltek meg és ez messze nem volt minden! A kitörés hangját több mint 10 ezer kilométer távolságban, Alaszkában is hallották, szerte az óceáni térségben, még az Atlanti-óceán területén is szökőárak nyomultak a partokra, a légköri nyomáshullám pedig többször megkerülte a Földet.

Mint az ELTE egyetemi tanára, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető összefoglalójában írja, a vulkánkitörésről egymás után jelennek meg meglepő tudományos eredményeket közlő tanulmányok, felfedve a modern műszeres megfigyelések óta legnagyobb vulkánkitörés sajátságait. November elején egy brit-német kutatócsapat mutatta ki, hogy a víz alatti Hunga Tonga-Hunga Ha’pai

tűzhányóból kiáramló vulkáni hamufelhő magassága elérte az 57 kilométert, azaz áttörte a sztratoszférát és a mezoszférába jutott. Soha ilyet még nem figyeltek meg.

A legnagyobb vulkánkitörések esetében a vulkáni hamu és gázanyag a mintegy 15-20 kilométer magasságban kezdődő sztratoszférát jut be - emlékeztetett Harangi Szabolcs. Ezek többnyire az éghajlatot is befolyásolják, csökkentve a globális átlaghőmérsékletet és megváltoztatva a magas légköri légáramlatokat. Most ilyen nem következett be, mivel a hamufelhőben lévő gázanyag nem kén-dioxid volt, hanem vízgőz. Nem is kis mennyiség, 146 millió tonna, ami a sztratoszférában általában jelenlévő vízmennyiség 10 százaléka.

A geológus-vulkanológus azonban megjegyzi, hogy ez most nem lehűlést, hanem inkább kismértékű földfelszíni melegedést okozhat, habár erre még nincsenek pontos megfigyelési adatok.

Magát a vulkánkitörést nem lehetett közvetlenül megfigyelni, mivel a legközelebbi lakott sziget is vagy 60 kilométer távolságban volt. Ráadásul ez egy víz alatti vulkán, aminek csak egy piciny pereme emelkedett ki a vízszint fölé. Utolsó nagy kitörése vagy egy évszázada volt, ahogy azt az új-zélandi Shane Cronin vulkanológus csoportja néhány éve kimutatta. Nem állt ezért megfigyelés alatt, műszerek nem jelezték a kitörés előtti előjeleket. Minden váratlanul történt - írja Harangi Szabolcs.

Az elmúlt napokban nyilvánosságra került újabb tudományos megfigyelések fellebbentik a fátylat a víz alatt zajló drámai eseményekről.

Az új-zélandi National Institute for Water and Atmospheric Research (NIWA) több ország tudósait összefogó csapata műszereikkel letapogatta a vízalatti felszínt, és amit találtak, az újabb meglepetéseket okozott.

A vulkánkitörés néhány óra alatt 10 köbkilométer (ez a Balaton teljes vízmennyiségének ötszöröse!) vulkáni anyagot robbantott ki,

ennek mintegy kétharmada tódult fel a magasba. A maradék néhány köbkilométer mennyiség a víz alatti felszínen különböző irányba zúdult szét több mint 100 kilométer/óra sebességgel. A magas hőmérséklet miatt egy vékony gőzréteg alakult ki a vulkáni hamu és gázáradat felszínén, így ezek a piroklaszt-árak megdöbbentően nagy távolságba, majdnem 100 kilométer messze is eljutottak a hepehupás felszínen.

Útjukban mindent elpusztítottak (többek között a tengerfenéken lévő optikai kábeleket, amelyek az internetes összeköttetést szolgálták) és hozzájárultak a közeli szigeteket elárasztó szökőárak kialakulásához. Ez utóbbiakat felerősítette még a robbanás lökéshulláma, továbbá a vulkán központjának beomlása.

Az intézetvezető, tudós megemlíti, hogy a nagy felbontású radarképeken kirajzolódott a vulkán alakja és a középső részén lévő hatalmas, széles kaldera.

A tűzhányó felszíne az óriási mennyiségű kitörő vulkáni anyag következtében beszakadt és magassága 700 méterrel csökkent.

A megfigyelések arra is rávilágítottak, hogy a hatalmas vulkánkitörés után nem állt le a vulkáni működés. Azóta is intenzív gázkiáramlás zajlik, kisebb-nagyobb mennyiségű vulkáni hamuanyag kilövelléssel.

A kutatások folytatódnak, mivel számos további kérdést kell még tisztázni - hangsúlyozza Dr. Harangi Szabolcs. Ezek nem csak újabb meglepő rekordokat hozhatnak, hanem gyakorlati hasznot is. A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkánkitörés ráirányította figyelmet a víz alatti vulkánokra, amelyekből nem kevés van, még a szárazföldek, mint például Japán közelében is. Ezekről eddig nem sokat tudtunk, jóllehet potenciálisan nagy veszélyt jelentenek. Működésük jobb megismerése tehát kulcsfontosságú jövőbeli pusztító vulkánkitörések lefolyásának megértése, előrejelzése érdekében.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.04. csütörtök, 18:00
Varga Zs. András
a Kúria elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×