INFORÁDIÓ
2022. november 26. szombat
Virág

harangi szabolcs

vulkanológus

geológus

A Maxar Technologies által közreadott, két műholdfelvételből készített kombókép a Hunga Tonga-Hunga Haapai lakatlan vulkáni szigetről 2022. január 6-án (b) és három nappal a kitörése után, január 18-án. A vulkánkitörés hatalmas károkat okozott a főszigeten, Tongatapun és a hozzá tartozó mintegy 170 szigeten és zátonyon, a vulkanikus tevékenység utáni szökőár elérte Japán, az Egyesült Államok, Új-Zéland és több latin-amerikai ország partjait is.

Egyre újabb "csodákat" találnak a tudósok a tongai vulkán kapcsán

Infostart

A modern műszeres megfigyelések kezdete óta Hunga Tonga-Hunga Ha'apai volt a legnagyobb vulkánkitörés, ami számos fontos tanulsággal is szolgált a tudósok számára.

Az idén január 15-én, helyi idő szerint késő délután egy óriási robbanásos vulkánkitörés történt a Csendes-óceán nyugati peremén lévő Tonga szigetív mentén - kezdte lapunknak küldött elemzését Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja.

Az eseményről először csupán űrfelvételek tájékoztattak, amik egyből megdöbbentették a szakembereket. Az elképesztő képeken több mint 30 kilométer magasságba jutó, mintegy 600 kilométer szélesre kiterjedő vulkáni hamufelhő jelent meg. Ilyet évtizedek óta nem figyeltek meg és ez messze nem volt minden! A kitörés hangját több mint 10 ezer kilométer távolságban, Alaszkában is hallották, szerte az óceáni térségben, még az Atlanti-óceán területén is szökőárak nyomultak a partokra, a légköri nyomáshullám pedig többször megkerülte a Földet.

Mint az ELTE egyetemi tanára, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető összefoglalójában írja, a vulkánkitörésről egymás után jelennek meg meglepő tudományos eredményeket közlő tanulmányok, felfedve a modern műszeres megfigyelések óta legnagyobb vulkánkitörés sajátságait. November elején egy brit-német kutatócsapat mutatta ki, hogy a víz alatti Hunga Tonga-Hunga Ha’pai

tűzhányóból kiáramló vulkáni hamufelhő magassága elérte az 57 kilométert, azaz áttörte a sztratoszférát és a mezoszférába jutott. Soha ilyet még nem figyeltek meg.

A legnagyobb vulkánkitörések esetében a vulkáni hamu és gázanyag a mintegy 15-20 kilométer magasságban kezdődő sztratoszférát jut be - emlékeztetett Harangi Szabolcs. Ezek többnyire az éghajlatot is befolyásolják, csökkentve a globális átlaghőmérsékletet és megváltoztatva a magas légköri légáramlatokat. Most ilyen nem következett be, mivel a hamufelhőben lévő gázanyag nem kén-dioxid volt, hanem vízgőz. Nem is kis mennyiség, 146 millió tonna, ami a sztratoszférában általában jelenlévő vízmennyiség 10 százaléka.

A geológus-vulkanológus azonban megjegyzi, hogy ez most nem lehűlést, hanem inkább kismértékű földfelszíni melegedést okozhat, habár erre még nincsenek pontos megfigyelési adatok.

Magát a vulkánkitörést nem lehetett közvetlenül megfigyelni, mivel a legközelebbi lakott sziget is vagy 60 kilométer távolságban volt. Ráadásul ez egy víz alatti vulkán, aminek csak egy piciny pereme emelkedett ki a vízszint fölé. Utolsó nagy kitörése vagy egy évszázada volt, ahogy azt az új-zélandi Shane Cronin vulkanológus csoportja néhány éve kimutatta. Nem állt ezért megfigyelés alatt, műszerek nem jelezték a kitörés előtti előjeleket. Minden váratlanul történt - írja Harangi Szabolcs.

Az elmúlt napokban nyilvánosságra került újabb tudományos megfigyelések fellebbentik a fátylat a víz alatt zajló drámai eseményekről.

Az új-zélandi National Institute for Water and Atmospheric Research (NIWA) több ország tudósait összefogó csapata műszereikkel letapogatta a vízalatti felszínt, és amit találtak, az újabb meglepetéseket okozott.

A vulkánkitörés néhány óra alatt 10 köbkilométer (ez a Balaton teljes vízmennyiségének ötszöröse!) vulkáni anyagot robbantott ki,

ennek mintegy kétharmada tódult fel a magasba. A maradék néhány köbkilométer mennyiség a víz alatti felszínen különböző irányba zúdult szét több mint 100 kilométer/óra sebességgel. A magas hőmérséklet miatt egy vékony gőzréteg alakult ki a vulkáni hamu és gázáradat felszínén, így ezek a piroklaszt-árak megdöbbentően nagy távolságba, majdnem 100 kilométer messze is eljutottak a hepehupás felszínen.

Útjukban mindent elpusztítottak (többek között a tengerfenéken lévő optikai kábeleket, amelyek az internetes összeköttetést szolgálták) és hozzájárultak a közeli szigeteket elárasztó szökőárak kialakulásához. Ez utóbbiakat felerősítette még a robbanás lökéshulláma, továbbá a vulkán központjának beomlása.

Az intézetvezető, tudós megemlíti, hogy a nagy felbontású radarképeken kirajzolódott a vulkán alakja és a középső részén lévő hatalmas, széles kaldera.

A tűzhányó felszíne az óriási mennyiségű kitörő vulkáni anyag következtében beszakadt és magassága 700 méterrel csökkent.

A megfigyelések arra is rávilágítottak, hogy a hatalmas vulkánkitörés után nem állt le a vulkáni működés. Azóta is intenzív gázkiáramlás zajlik, kisebb-nagyobb mennyiségű vulkáni hamuanyag kilövelléssel.

A kutatások folytatódnak, mivel számos további kérdést kell még tisztázni - hangsúlyozza Dr. Harangi Szabolcs. Ezek nem csak újabb meglepő rekordokat hozhatnak, hanem gyakorlati hasznot is. A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkánkitörés ráirányította figyelmet a víz alatti vulkánokra, amelyekből nem kevés van, még a szárazföldek, mint például Japán közelében is. Ezekről eddig nem sokat tudtunk, jóllehet potenciálisan nagy veszélyt jelentenek. Működésük jobb megismerése tehát kulcsfontosságú jövőbeli pusztító vulkánkitörések lefolyásának megértése, előrejelzése érdekében.

Nyitókép: MTI/EPA/Maxar Technologies
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018