Washingtonban is megkondultak a vészharangok, amikor két évvel ezelőtt a kínaiak sikeres próbalövészetet hajtottak végre új, hiperszonikus fegyverükkel. A Pentagon szakértőit igencsak meglepte, hogy a kínai tudósok a fizika törvényeit is meghazudtolva olyan eszközt hoztak létre, amely a hangsebesség ötszörösénél gyorsabban száguldva még egy másik lövedéket is képes pályára állítani.

A kísérlet egyrészt azt igazolta, hogy az ázsiai ország jóval fejlettebb technológiák birtokában van, mint azt korábban hitték. Másrészt bebizonyította, hogy ezekhez olyan alkatrészeket használ, amelyek az USA-ban vagy a vele szövetséges országokban készültek. Vagyis a kínaiak gátlástalanul felhasználják a Nyugattal fennálló ipari együttműködésüket katonai céljaik megvalósításához.

Immár nemcsak azon kellett Washingtonban aggódni, hogy a kínaiak egyre több korszerű hadihajóval és katonai repülőgéppel rendelkeznek, az is komoly fejfájást okozott, hogy a két ország közötti technológiai szakadék mindinkább összezárul, Kína lassan utoléri az Egyesült Államokat. Sőt egyes területeken, például a mesterséges intelligencia esetében már el is hagyta.

Alig két hónappal az után, hogy Joe Biden hivatalba lépett, az USA nemzetbiztonsági bizottságának a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértő csoportja részletes elemzést készített a helyzetről. A csapat, amelyet a Google egykori főnöke, Eric Schmidt vezetett, nemes egyszerűséggel arra a következtetésre jutott, hogy az amerikaiak túlságosan is elbízták magukat. A 756 oldalas jelentésben azt állították, hogy Kína egy évtizeden belül megelőzi az Egyesült Államokat és a mesterséges intelligencia szuperhatalma lesz.

Ennek igazolására felidézték, hogy a kínai elhárítás az MI segítségével milyen bámulatos módon szűrte ki az amerikaiak által beszervezett kémeket. Közülük aztán többet ki is végeztek. A CIA véleménye pedig az volt, hogy az MI által támogatott kínai arcfelismerő rendszerek jobbak, mint a hasonló nyugati fejlesztések. Ezt a látványos és meglepően gyors fejlődést a kínaiak csak úgy tudták elérni, hogy civil technológiákat használtak katonai célokra.

Washingtonban hamar belátták, hogy sokkal szigorúbban kell ellenőrizni a kettős felhasználású, vagyis polgári és katonai feladatokra egyaránt alkalmas fejlesztések kínai exportját. Főleg, hogy Peking törvényben kötelezte az ország magánvállalkozásait a hadsereggel való együttműködésre.

Minden vállalat köteles megosztani a katonákkal az összes olyan fejlesztést, amely a hadiiparban is fontos lehet.

A Biden-kormányzat gyorsan cselekedett, és Japánnal, valamint Hollandiával közösen, olyan intézkedéseket hozott, amelyek lehetetlenné tették, vagy legalább is nagyon megnehezítették, hogy Kína fejlett mikrochipekhez jusson. Jake Sulivan, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója "kis udvar, magas kerítés" hasonlattal jellemezte az intézkedéseket. Nem sokkal a korlátozások bevezetését követően pedig a Georgetown Egyetemen mondott beszédében azt hangoztatta: "Nem engedhetjük meg, hogy stratégiai vetélytársunk veszélybe sodorja az USA vagy szövetségesei biztonságát."

Bár a megszorításokat az USA szövetségesei is üdvözölték, a nagy kérdés az, hogy vajon sikerül-e korlátozni a kínaiak technológiai fejlődését, vagy éppen ellenkezőleg, csak ösztönzik Pekinget az önálló fejlesztésekre. Egyes szakértők úgy látják: ez a stratégia lehetőséget teremt az amerikaiak számára, hogy olyan technológiákat hozzanak létre, amelyekkel visszaszerezhetik korábbi fölényüket. Márpedig erre nagy szükség lehet, ha a Tajvan körüli vita esetleg fegyveres összecsapássá fajul.

Mások viszont azt állítják: a chipexport korlátozása inkább arra sarkallja Pekinget, hogy még több pénzt költsön a kritikus technológiák fejlesztésére és ezzel egyre jobban ledolgozza a haditechnikai hátrányát. Ezt a véleményt osztja Evan Feigenbaum Ázsia-szakértő is, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elnevezésű elemzőközpont alelnöke. A Finacial Times-nak adott nyilatkozatában azt mondta:

a fejlett technológiák kivitelének szigorítása inkább felgyorsítja a saját fejlesztéseket és a végén Kína ezen a téren is teljesen önellátó lesz.

Azonban a Biden-adminisztráció világossá tette, hogy kitart a korlátozások mellett. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter legutóbbi pekingi látogatásakor azt mondta kínai partnereinek, hogy Washington továbbra is mindent megtesz a saját biztonsága érdekében, bár nem akar mindenáron Kína fölébe kerekedni.