Infostart.hu
eur:
350.44
usd:
302.26
bux:
137602.78
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a Griffin Storm 2023 fedőnevű litván-német NATO-hadgyakorlat helyszínén, a Vilniustól mintegy 60 kilométerre, északra fekvő Pabrade gyakorlóterén 2023. június 26-án. A hadgyakorlat várhatóan július 7-ig tart. Boris Pistorius német védelmi miniszter közölte, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítésére Németország négyezer katonát küld Litvániába tartós állomásozásra.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

NATO-főtitkár: az Ukrajna elleni háború elmélyítette a megosztottságot Oroszországban

Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni jogtalan háborúja elmélyítette a megosztottságot Oroszországban – jelentette ki a NATO főtitkára kedden Hágában, a július közepére Vilniusba tervezett NATO-csúcs előkészítését szolgáló megbeszéléseket követően.

Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján azt mondta: a Wagner orosz katonai magánvállalat június 24-i lázadásának elfojtása megmutatta, hogy Ukrajna szövetségesei továbbra sem becsülhetik alá Oroszországot, továbbra is támogatniuk kell Kijevet.

Szavai szerint korai lenne megmondani, hogy az oroszországi események milyen hatással lesznek a NATO-ra, azonban - mint fogalmazott: "erősítenünk kell védelmi és növelni kell az elrettentési képességünket".

Világossá kell tenni minden eszközzel Moszkva és Minszk számára egyaránt, hogy a NATO kész megvédeni tagországainak minden négyzetméterét bármilyen fenyegetéssel szemben - jelentette ki a NATO-főtitkár, majd hozzátette: Ukrajna folytatódó támogatása és a tagállamok védelmi kiadásainak további emelése befektetés az európai biztonságba.

"Oroszország ukrajnai háborúja azt mutatja, hogy nem vehetjük magától értetődőnek a békét, és többet kell befektetnünk a védelmünkbe"

- fogalmazott.

A főtitkár hangsúlyozta továbbá, hogy a csúcstalálkozó egyértelmű üzenetet küld majd a szövetség Ukrajna iránti elkötelezettségéről, a tagállami vezetők megerősítik a szövetség politikai kapcsolatait Kijevvel, ami - mint mondta - közelebb fogja hozni Ukrajnát a NATO-hoz.

Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború nem hozott mást, mint instabilitást a világban. Oroszország instabilitása bizonytalanságot okoz Európában is - figyelmeztetett. Európa morális kötelessége annak biztosítása, hogy "az orosz háború" Ukrajna ellen elbukjon - mondta. Egy esetleges orosz győzelem az európai biztonságot fenyegetné, ugyanis - mint hozzátette - Vlagyimir Putyin orosz elnök nem állna meg az ukrán határokon. A NATO-csúcsnak világossá kell tennie, hogy Ukrajnának helye van a katonai szövetségben - tette hozzá beszédében a holland miniszterelnök.

Gitanas Nauseda litván elnök arról beszélt, hogy

a vilniusi NATO-csúcsnak egyértelművé kell tennie, hogy Ukrajna része Európa biztonsági struktúrájának.

Közölte: a tagállami vezetőknek menetrendet kell meghatározniuk Ukrajna NATO-tagsága számára, ennek a menetrendnek pedig a lehető legegyszerűbbnek kell lennie. A litván elnök végezetül reményét fejezte ki, hogy a júliusi csúcstalálkozón teljes lesz a tagállamok egysége Svédország NATO-tagságát illetően.

Címlapról ajánljuk
Parlament: minden „ragad a mocsoktól”, bárhová nyúl a Külügyminisztériumban az új államtitkár

Parlament: minden „ragad a mocsoktól”, bárhová nyúl a Külügyminisztériumban az új államtitkár

A Hungary Helps Programról, a honvédelmi miniszter vezérkari főnökként kapott "luxusvillájáról", a kórházi klímákról, valamint a visszaható hatályú jogalkotásról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések és válaszok órájában az Országgyűlés ülésén hétfő este.
J. D. Vance nagyszabású terve ellen lázadt fel az egész G7

J. D. Vance nagyszabású terve ellen lázadt fel az egész G7

J. D. Vance amerikai alelnök javaslatára Washington olyan nyugati együttműködést építene ki a kritikus nyersanyagok piacán, amely mérsékelné a Kínától való függést, a terv azonban már az előkészítés szakaszában konfliktust váltott ki. A G7-en belül főként azt kifogásolják, hogy a Pentagonhoz tartozó DARPA mesterséges intelligenciára épülő árképzési rendszere túl nagy mozgásteret adna az Egyesült Államoknak. A partnerek között a konstrukció politikai logikájáról sincs egyetértés: Kanada és Franciaország szélesebb, többoldalú keretet támogatna, míg az amerikai kormány először kétoldalú megállapodásokkal haladna tovább, és június végéig Japánnak, valamint az Európai Uniónak is konkrét ajánlatot tenne. A kezdeményezést az amerikai bányaipar sem támogatja egységesen, az ágazati szereplők egy része pedig a közvetlen árszabályozás helyett inkább adókedvezményekkel és beruházási ösztönzőkkel gyorsítaná a hazai kitermelés felfuttatását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×