Miként arról korábban beszámoltunk, Joe Biden közös cselekvésre szólította fel a politikai erőket az Egyesült Államok előtt álló feladatok megoldásában. Az évértékelő alapján az elnök azokat a gazdasági és társadalmi reformokat kívánja meghosszabbítani, amelyek az inflációt, de különösen az egészségügyet, illetve a gazdaságélénkítést célozzák – mondta Csizmazia Gábor, emlékeztetve, hogy Biden részéről visszatérően elhangzott a „fejezzük be a munkát” („finish the job”), amivel arra utalt, hogy további kétpárti törvényeket lát szükségesnek az említett területeken.

Az amerikai elnök hosszan beszélt azokról a jogalkotási eredményekről, amiket a jelenlegi ciklusának félidejére elértek. Ezek közül kiemelendő az infláció csökkentésről szóló törvény, amit tavaly fogadott el a a kongresszus mindkét háza, majd írt alá az elnök. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint a rendelet megnevezése kissé csalóka, ugyanis elsősorban nem az infláció csökkentéséről szól, hanem arról, hogy sokkal nagyobb összeget fordítanak a zöld átállásra, tehát kimondottan elektromosautó-gyártásra, illetve elektromos autók vásárlásának a szövetségi társfinanszírozására vagy támogatására. Továbbá van egy külön egészségügyi része is a törvénynek, ami az inzulin árkorlátozását hivatott biztosítani meghatározott időkereten belül. Ennek meghosszabbítását is megcélozta egyébként az elnök – jegyezte meg a szakértő.

Joe Biden szintén nagy eredményként emelte ki az infrastruktúráról szóló törvényt – amivel kapcsolatban jelezte, annak keretében már 20 ezernél is több jóváhagyott projekt indult el az elmúlt két évben, és ezzel még nincs vége –, valamint az ugyancsak kétpárti támogatást élvező, a chipekről és tudományosságról szóló törvényt – ami alapvetően a félvezetők Amerikán belüli gyártásának a támogatásáról szól. Csizmazia Gábor szerint az amerikai elnök által kiemeltek elismerendő eredményei a Biden-adminisztrációnak.

Az elnök beszédére a republikánusok nevében Sarah Huckabee-Sanders, az Egyesült Államok legfiatalabb kormányzója (Arkansas) reagált, aki Donald Trump elnöksége alatt fehér házi szóvivő volt. Az Amerika-szakértő szerint az elhangzott ellenvéleményben Huckabee-Sandersnek értelemszerűen könnyebb dolga volt, mert nem kellett konkrét elemeket, szakpolitikai kezdeményezéseket kiemelnie, inkább csak kontráznia kellett az elnök egy-egy kijelentésére.

Ennek fényében a különbség a két beszéd között alapvetően az volt, hogy míg Joe Biden próbálta a „kék galléros” középosztályt megszólítani, következésképp az eltérő kultúrharchoz tartozó elemek nagyon felszínesen kerültek elő, addig Arkansas első női vezetője többször utalt rá, hogy a Biden-adminisztráció egy nagyon szélsőséges progresszív irányzatnak a fogja, vagyis a Demokrata Párton belüli progresszív szárny diktálja neki a tempót, ezáltal

az amerikai választók, különösen a republikánusok a végrehajtó hatalom „nyomása alatt vannak” –

magyarázta Csizmazia Gábor.

A szakértő úgy véli, az amerikai elnök a korábbiaknál kisebb figyelmet szentelt beszédében a nemzetközi kérdéseknek, keveset beszélt mind Oroszországról, mind Kínáról. Néhány mondatban összefoglalta, hogy továbbra is Ukrajna mellett állnak, de újabb konkrét intézkedésekről nem ejtett szót. Csizmazia Gábor szerint ennek az lehet az oka, hogy Joe Biden 2024-re is készül.