„Az orosz haderő a harmadik nagy fiaskóját szenvedi el éppen” – vágott a közepébe Resperger István.

Az első a kijevi visszavonulás volt, a második a Moszkva zászlós hajó elsüllyesztése, a harmadik pedig a Harkiv környéki harcok – vette sorra.

„Három hadműveleti irányban meglepték az orosz erőket. Az orosz hadászati felderítés nem tudta előre jelezni az összevont erőket. Északon két, középen öt dandárral, ebből egy páncélos, és délen egy páncélos zászlóaljjal érték el ezeket a sikereket.

Nagyon gyorsan betörtek a harcászati mélységbe, ez 4-6 kilométer, és a nap végére 60 kilométeres mélységig eljutottak,

majd délre fordultak ezek az erők, és Izjum várost is ki kellett üríteni az oroszoknak, aminek szintén stratégiai kihatása van azzal, hogy a Donyeck-térségben ez volt a harapófogó északi szára” – elemezte az ukrán offenzíva történéseit a szakértő.

Közel 3000 négyzetkilométert vesztettek az oroszok néhány nap alatt, 20 települést foglaltak el az ténylegesen ukránok – tette hozzá.

Resperger István szerint az ukrán sikerek

• egyrészt a folyamatos előkészítésnek köszönhetők, az amerikaiaktól kapott HIMARS sorozatvetőkkel folyamatosan pusztították a tüzérségi lőszerellátó pontokat,
• másrészt az oroszok felkészületlenségének.

„Némi harcokba bocsátkoztak a hadműveleti mélységben, 10-20 kilométeren, de

nem láttunk semmilyen előkészített védelmet, nem telepítettek aknamezőket a várható támadási irányokba,

tehát nem is volt mit tenniük, halogató harccal visszavonultak, kisebb ellenállást és némi rakétacsapásokat mértek az előre vonuló ukrán erőkre” – mondta.

Közben az ukrán energetikai miniszter közölte, hogy vasárnap történt a háború kezdete óta az egyik legmasszívabb orosz támadás az ukrán energiainfrastruktúra ellen, emiatt százezrek maradtak áram nélkül.

Resperger István is úgy látja, hogy az igen támadható ukrán infrastruktúrában igyekezett minél nagyobb károkat okozni válaszcsapásként az agresszor. Elég nagy területet, közel 608 ezer négyzetkilométert kell ellátni Ukrajnának energiával, fűtéssel és elektromos árammal, ezek a központok eléggé ismert civil célpontok, ezeket támadták, és így tudták elérni azt, hogy több megyében, területen nincs áram – mutatott rá a szakértő.

Szerinte az a fő kérdés, hogy az erőművek mennyire állóképesek. Egyelőre annyit tudni biztosan, hogy Európa legnagyobb atomerőművét Zaporozzsjában le kellett állítani – mondta.

Resperger István ukrán hadműveleti sikerként értékeli a Harkiv környékén történteket. Szerinte a déli, Herszon irányában folyó műveletek még hosszú ideig fognak tartani, ott azért nagyobb vízi akadály is van azelőtt, hogy a Krím-félsziget visszafoglalását megkezdhessék, úgy véli, az csak távlati ukrán cél lehet.

A szakértő arra számít, hogy az oroszok elsősorban repülőkkel, kozmikus erőkkel és rakétacsapatokkal fognak csapásokat mérni, illetve megpróbálják stabilizálni ezt az arcvonalat. Szerinte főként Donyeck megyére kell még összpontosítaniuk, hiszen ezen a területen még közel 8-10 ezer négyzetkilométer nem áll az ő ellenőrzésük alatt,

„de ezzel a fiaskóval ezt is veszélybe sodorták”.

Resperger István leszögezte, Ukrajna jelenleg katasztrofális államcsődhelyzetben van.

„Nyugati fegyverszállítások és nyugati pénzügyi támogatás nélkül már térdre kényszerült volna – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszék vezetője. – Személyi állományát föl tudta tölteni a haderőnek, a mozgósítással

közel kilencven gépesített dandára van, ez 3-4 ezer főt figyelembe véve biztosítja most már az erőfölényt az oroszok ellen,

viszont a fegyverrel történő ellátásban gondok lennének nyugati szállítások nélkül.”

Resperger István beszélt a háborús helyzetről az InfoRádió Aréna című műsorában is:

(Nyitóképünkön orosz harckocsi roncsa mellett ukrán katona az ukrán hadsereg által frissen visszafoglalt területen, a harkivi területen fekvő Balaklejába vezető úton 2022. szeptember 11-én.)