Több kulcsposzton maradt az eddigi tárcavezető; a legfontosabb változás a külügyi és a védelmi minisztérium élén történt.

Az államfő bejelentése szerint az új külügyminiszter Catherine Colonna, Franciaország eddigi londoni nagykövete lett, aki régebben - Jacques Chirac elnöksége alatt - az uniós ügyekkel foglalkozó minisztériumot vezette.

A védelmi tárca élére Sébastien Lecornu, a tengerentúli francia területek volt minisztere került.

Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter, Gérald Darmanin belügyminiszter és Éric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter megtartották korábbi tisztségeiket az új kabinetben - közölte az Élysée-palota.

Macron már kedden kinevezte új miniszterelnökét Élisabeth Borne eddigi munkaügyi miniszter személyében.

A tizenhét minisztériumból nyolcat vezet nő, a teljes kormányzat 28 tagja között pedig fele-fele a nők és a férfiak aránya.

Az oktatási miniszter a részben afrikai hátterű Pap Ndiaye lett, a kulturális tárcát a libanoni születésű Rima Abdul Malak vette át. A következő olimpia megszervezésének feladata Amélie Oudéa-Castéra sportminiszterre vár.

Emmanuel Macron egyes minisztériumok nevét is megváltoztatta, hogy jobban jelezzék az április 24-én öt évre újraválasztott államfő prioritásait. A munkaügyi minisztérium például a jövőben munkaügyi, foglalkoztatási és a gazdasági integrációért felelős minisztérium lesz. Létrehozták az energetikai átmenettel foglalkozó tárcát, valamint a szolidaritással, önfoglalkoztatással és a fogyatékkal élő emberekkel foglalkozó minisztériumot.

Macron már újraválasztása napján ígéretet tett arra, hogy jobban tekintettel lesz a társadalmi elégedetlenségekre, amelyeket 2018-ban és 2019-ben az úgynevezett sárgamellényes mozgalom jelenített meg.

Az új kormány első intézkedésein múlik az is, hogy a június 12-én és 19-én esedékes, kétfordulós nemzetgyűlési választásokon biztosítani tudja-e a parlamenti többséget az államfőnek a további hatékony kormányzáshoz.