Az arany bányászata, mosása, vagy az aranyászás állami engedélyhez kötött tevékenység Peruban – és szinte a világ összes országában –, viszont a gyenge központi állam tehetetlen az illegális művelésekkel szemben. Nem pusztán az arany nagyobb értéke miatt vezették be a szigorú szabályozást, hanem mert a különböző anyagokból való kinyerése a környezetre és az emberi egészségre is ártalmas folyamat. Ahogy a ciánkatasztrófa mutatja a nagyüzemi bányászat kockázatait, úgy kisebb léptékben más veszélyes anyagokat használnak – írja a Napi.hu.

A mosásnál, a vörös vagy fekete föld esetében egy posztón terítik el a vízzel felhígított mosatot, majd a szövetből higannyal vonják ki az aranyat. A két anyag érintkezve amalgámot hoz létre és így kiválik a használhatatlan „kosz” a kiásott, átmosott földből.

A visszamaradó higany viszont hatalmas pusztítást okoz a környezetben, miközben a mosók egészségére is ártalmas.

Az elmúlt évtizedben az illegális kisipari aranybányászok a tájat fákkal borított mocsárvidékből szennyezett tavakkal tarkított sivataggá változtatták Peruban, a színes tavakból pedig higany szivárog a helyi táplálékláncba.

A nehézfém kimutatható a halakban, a növényevő állatokban, de még a rovarokban is.

Az aranybányászatban használt higany nagy része a légkörbe is bejut, és végül a globális tengeri halállományt is szennyezi.

A kormány többször is megpróbálta felszámolni ezeket az aranybányákat a nemzeti erdők védelme érdekében, de az illegális bányászok gyakran képesek észrevétlenül helyet változtatni, így mozgó – és nehezen megtalálható – célpontnak számítanak. A mesterséges intelligencia azonban új reményt nyújt az azonosításukra.

A NASA ugyanis megkezdte egy gépi tanulással kiegészített műholdas technológia alkalmazását, hogy a világ éghajlatérzékeny területein az illegális aranybányászat finom mozgásait rögzítse. Bár még korai stádiumban van, a módszer ígéretes.