Ismeretlen tettesek pénteken megrongálták a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművét - közölte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hírszolgálata.

Az RMDSZ által közölt fényképen az látszik, hogy az 1854-ben Habsburg-ellenes felkelés szítása miatt kivégzett székely vértanúk vesztőhelyén állított obeliszk egyik oldalára a román nemzeti színeket festették fel.

Az RMDSZ sajnálatosnak tartja, hogy

"ilyen gyalázatos módon próbálnak a román és a magyar közösség között konfliktust szítani fél évvel azután, hogy összefogtunk Marosvásárhely jövőjéért".

Az RMDSZ közölte: elítél minden szélsőséges megnyilvánulást. Egyben arra kérte Marosvásárhely lakóit, hogy ne dőljenek be a provokációnak, maradjanak higgadtak. Azt is közölte, hogy feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, a városrendészet pedig már dolgozik a rongálás kijavításán.

Szerdán a Székely Figyelő Alapítvány sérelmezte, hogy

a román ügyészség és bíróságok nem tekintik uszításnak a nyilvánvalóan magyarellenes üzenetet hordozó mázolásokat.

Az alapítvány azt az ügyet elevenítette fel, amikor 2020 januárjában egyetlen éjszakán Csíkszereda, Székelyudvarhely, Máréfalva, Székelyszentlélek és Hármasfalu bejáratánál fújták le fekete festékszóróval a magyar nyelvű helységnév-feliratokat. A székelyudvarhelyi rendőrség a térfigyelő kamerák felvételei alapján azonosított egy autót, majd annak rendszáma alapján azonosította az elkövetőt, egy 30 éves bákói férfit, aki beismerő vallomást is tett.

A férfira csak rongálás miatt szabtak ki csekély bírságot, és az ügyészség nem indított eljárást ellene etnikai uszítás miatt. Ezt az ügyészségi határozatot támadta meg a bíróságon a Székely Figyelő Alapítvány. A Székelyudvarhelyi Bíróság azonban az elmúlt napokban kikézbesített ítéletében jogosnak találta az ügy ejtését. A bíróság elismerte a gyűlöletkeltés tényét, de mégsem tartotta indokoltnak a vádemelést az elkövető ellen, mert szerinte hiányzott a tömeg, amely ellen az uszítást elkövették.

Tavaly az Active Watch bukaresti emberi jogi szervezet figyelmeztetett arra, hogy Romániában általában nem kerülnek bíróság elé a gyűlölet által vezérelt bűncselekmények: közel 700 ilyen ügyből, amelyet 2014 és 2018 között vizsgált meg az ügyészség, csupán kilencből lett bírósági ügy, a többi esetben az ügyészek nem tartották megalapozottnak a panaszt.