Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Capitoliumi rendőrök fegyverrel a kezükben állnak egy elbarikádozott ajtó mögött, mert Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja megpróbál betörni az ülésterembe 2021. január 6-án. A támadás miatt félbeszakították a kongresszus két házának ülését, amelyen várhatóan hivatalosan is véglegesítik a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i amerikai elnökválasztás eredményét.
Nyitókép: MTI/AP/J. Scott Applewhite

A Nemzeti Gárda felfegyverkezve védi majd a Capitoliumot

Az FBI fegyveres tüntetések veszélyére figyelmeztetett Washingtonban Joe Biden beiktatásához kapcsolódóan.

Fegyvert is viselhetnek az utcákon a Nemzeti Gárda Washingtonba vezényelt tagjai – közölték amerikai tisztségviselők.

Ryan McCarthy amerikai védelmi államtitkár azt követően engedélyezte a fegyverviselést a gárda tagjai számára, hogy

a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) fegyveres tüntetések veszélyére figyelmeztetett Washingtonban, Joe Biden demokrata párti elnökjelölt január 20-ai beiktatása közeledtével.

Egyelőre annyit tudni, hogy a Capitolium védelmével megbízott gárdisták önvédelem céljából biztosan hordanak majd fegyvert maguknál – árulta el az egyik illetékes.

A Nemzeti Gárda 10-15 ezer tagját vezényelhetik Washingtonba, hogy segítsenek a rendőrségnek a Biden beiktatása körüli teendőkben. Elsősorban védelmi, logisztikai és kommunikációs feladatok ellátásánál számítanak rájuk. Az amerikai hadsereg még nem kommentálta az értesülést.

Múlt szerdán Donald Trump elnök több száz feldühödött híve erőszakkal behatolt a Capitoliumba, és csak négy órányi művelettel – a Nemzeti Gárda segítségével – sikerült őket eltávolítani az épületből. Az ostrom során öten életüket vesztették. Az incidens miatt meg kellett szakítani a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményének véglegesítését.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×