Kevés olyan esztendő van, mint a 2020-as, amikor egyetlen esemény ilyen egyértelműen meghatározza a teljes évet. Ez pedig az új koronavírus megjelenése, illetve a kórokozó által okozott világjárvány. Míg az első hullám idején úgy tudtuk, Európában csak az év elején jelent meg a vírus, decemberben már egyre több adat és kutatás utalt arra, hogy vélhetően 2019 végén már okozhatott megbetegedéseket a kontinensen.

A veszély mértékét valószínűleg január 22-én mérte fel a világ minden hírolvasó polgára, ugyanis ezen a napon zárták le a kínai hatóságok Vuhan városát, az új típusú koronavírus-járvány kiindulópontját. A vírus megjelenését már 2019 decemberében észlelték és jelentették is helyi szakemberek, de az erre figyelmeztető orvosokat a hatóságok meghurcolták, elhallgattatták. A Kína egészére elrendelt drákói intézkedések hatására március elején már csökkent az új megbetegedések száma, de a korlátozások súlyos hatással voltak a kínai és ezáltal az egész világgazdaságra.

A Covid-19 világjárvánnyá terebélyesedett, az első európai hivatalosan ismertté vált esetet január 24-én Münchenben diagnosztizálták, majd az Egyesült Államokban január 31-én hirdettek egészségügyi vészhelyzetet. Az Egészségügyi Világszervezet március 11-én nyilvánította pandémiának a koronavírus-járványt. Gőzerővel kezdődött meg a világ országaiban a gyógyszerek és a védőoltás kifejlesztése, a több mint száz különböző vakcinafeljesztés az év végére már sikeresnek bizonyult.

Március 25-én Vlagyimir Putyin orosz elnök országos kényszerszabadságot rendelt el valamennyi orosz vállalat számára, a szigorú karantén-előírásokon csak május 11. után enyhítettek. Két nappal később, március utolsó napjaiban az Egyesült Államokban életbe lépett a Covid-19 járvány okozta gazdasági sokk enyhítését célzó, kétezermilliárd dolláros csomagot.

Április 13-án Donald Trump elnök – az amerikai történelemben első alkalommal – mind az 50 szövetségi tagállamot katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította. Egyetlen nappal később Washington leállította a WHO számára nyújtott támogatását, a szervezettel május 29-én minden kapcsolatát megszakította, és július 7-én hivatalosan bejelentette 2021. július 6-án hatályba lépő kilépését. Az elnök indoklása szerint ugyanis az ENSZ Egészségügyi Világszervezete nem kezelte megfelelően a koronavírus-járványt és asszisztált a járvány kirobbanásakor a világot félrevezető Kínának. Az Egyesült Államokban április végén átlépte az egymilliót, 2020 második felében pedig a tízmilliót a megbetegedettek száma, így a járványtól legsúlyosabban érintett országgá vált a világon.

A járvány gazdasági hatásait jól mutatja, hogy Oroszország júniusban 2021 végéig tartó programot indított, a gazdasági csomag eléri az orosz GDP 7 százalékát, az Európai Unió pedig 750 milliárd eurós alapot hozott létre a helyreállítás támogatására.

Az első vakcina, az augusztus 11-én bejegyzett Szputnyik V szeptember 8-án polgári forgalomba került Oroszországban, Putyin december 2-án elrendelte a széleskörű védőoltás megkezdését az országban, előtte, november 19-én pedig benyújtották az Egészségügyi Világszervezethez a Szputnyik V tanúsítási kérelmét. December nyolcadikán az Egyesült Királyságban megkezdték a Pfizer és a BioNTech oltásának beadását. December 11-én az illetékes amerikai hatóság – a járvány az országban addig legtöbb áldozatot szedő napján – engedélyezte ugyanezen koronavírus elleni oltóanyag vészhelyzeti alkalmazását. De még előtte, november 22-én a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő G20 csoport csúcsértekezletén ígéretet tettek arra, hogy finanszírozni fogják a koronavírus elleni vakcinák igazságos elosztását a világ országai között – hogy a legszegényebbeknek ne kelljen éveket várni a nyugaton már elérhető vakcinára.

Időrendi sorrendben folytatva a válogatást a legfontosabb eseményekből, január 8-án a teheráni repülőtérről felszállva lezuhant egy ukrán utasszállító repülőgép, a fedélzetén tartózkodó 185 ember életét vesztette. Irán némi tagadás után a nemzetközi sajtóban megjelent felvételek és bizonyítékok széles körű bemutatása után csak 11-én ismerte el, hogy a gépet a Forradalmi Gárda lőtte le tévedésből és vállalta, hogy kifizeti a nemzetközi szabályok szerinti kártérítést. A tragédiával összefüggésben lehet, hogy Irán néhány órával korábban intézett rakétatámadást iraki amerikai támaszpontok ellen.

Január 11-én a hivatalban lévő, függetlenségpárti Caj Jing-ven, Tajvan első női államfője nyerte meg az elnökválasztást. Donald Trump a kínai kereskedelmi háború kellős közepén március 27-én bejelentette, törvényben tette lehetővé szankciókat azokkal az országokkal szemben, amelyek jelentősen aláássák Tajvan államiságát. Az amerikai kormány az év végén, október folyamán négymilliárd dolláros fegyverüzletet hagyott jóvá Tajvannal.

Január 8-án felavatták az Ukrajnán és Románián át történő szállítást kiváltó Török Áramlat földgázvezeték Fekete-tengeri szakaszát.

A 2021-ben hivatalából távozó Donald Trump republikánus elnök 2020-ban többször is kísérletet tett az elődei által sikertelenül megpróbált közel-keleti rendezés tető alá hozatalára. Január 28-án kétállami megoldást javasló, Izraelnek minden korábbi elképzelésnél nagyobb területeket juttató, a palesztin menekültek kérdését meg sem említő béketervet mutatott be, amelyet a palesztinok és az arab államok elutasítottak. Bő fél évvel később azonban sikerrel jár, augusztus 13-án amerikai közvetítéssel békemegállapodást kötött Izrael és az Egyesült Arab Emírségek, amely Jordánia és Egyiptom után harmadik arab államként létesített diplomáciai kapcsolatokat a zsidó állammal, amely felfüggesztette a ciszjordániai palesztin területek bekebelezését.

Szeptember 11-én Bahrein is megállapodott Izraellel a teljes körű diplomáciai kapcsolatok létesítéséről, a két békemegállapodást szeptember 15-én Donald Trump amerikai elnök jelenlétében írták alá Washingtonban. December 10-én jelentették be, hogy Marokkó is normalizálja kapcsolatait Izraellel. Október 23-án a szudáni–izraeli viszony normalizálását jelentette be az elnök.

Február 1-jén a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételében állapodott meg Mike Pompeo amerikai külügyminiszter fehéroroszországi látogatásán. Pompeo személyében két évtized óta a legmagasabb rangú amerikai politikus látogatott Minszkbe.

Február 3-án Koszovóban négy hónappal a választások után megalakult az ultranacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) és a jobbközép Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) kisebbségi koalíciós kormánya, Albin Kurti vezetésével. A kormány március 25-én megbukott, az új miniszterelnök, a mérsékeltebb Avdullah Hoti kabinetje április 1-jén eltörölte a szerb árukra kivetett, mindkét országot hátrányosan érintő vámokat.

Február 5-én az amerikai törvényhozás republikánus többségű felsőháza, a szenátus nem szavazta meg a republikánus Donald Trump elnök ellen a demokrata többségű képviselőházban 2019. szeptember 24-én elindított alkotmányos felelősségre vonási eljárást, az impeachment-et.

Február 11-én az észak-macedón parlament ratifikálta a NATO-csatlakozási jegyzőkönyvet, a balkáni ország március 27-én lett hivatalosan a NATO 30. tagállama.

Február 29-én az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib lázadók képviselői a katari Dohában békemegállapodást írtak alá. A dokumentum szerint 14 hónapon belül teljesen kivonják az Afganisztánban állomásozó amerikai katonákat (a csapatkivonás március 10-én kezdődött), feloldják a tálibok elleni amerikai szankciókat. A tálibok azt vállalták, hogy felhagynak a terrorcselekményekkel, nem használják Afganisztán területét az Egyesült Államok és szövetségei elleni támadásokra és párbeszédet kezdenek a kabuli kormánnyal. Április 1-én 18 év után először kezdődtek tárgyalások az afgán kormány és a tálib szélsőségesek képviselői között, a szembenálló felek között december 2-án első alkalommal született írásos megállapodás.

Március 2-án Izraelben az egy éven belüli harmadik parlamenti választás után is patthelyzet alakult ki a jobboldali-vallásos és a baloldali, centrista és arab tömb között. Április 20-án Benjámin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök, a Likud párt és Beni Ganz, a centrista Kék-fehér párt elnöke nemzeti egységkormány létrehozásában állapodott meg, eszerint másfél évig Netanjahu, majd másfél évig Ganz lesz a kormányfő. A kneszet május 7-én szavazta meg a közös kormányzást lehetővé tevő törvényeket, a kormány május 17-én tette le a hivatali esküt. A koalíción belüli feszültségek miatt a kneszet december 2-án előzetes voksolásban megszavazta saját feloszlatását, s ha további három olvasatban is így döntenek, immár negyedszer is előrehozott választásokat tarthatnak. Közben május 24-én megkezdődött a bírósági eljárás a korrupcióval, csalással és hivatali visszaéléssel vádolt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.

Március 5-én a Hágában működő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) fellebbviteli tanácsa úgy döntött, hogy megkezdődhet az Afganisztánban elkövetett esetleges háborús bűncselekmények kivizsgálása, emiatt június 11-én Donald Trump amerikai elnök rendeletben tette lehetővé a vizsgálatban részt vevő ICC-munkatársak elleni szankciókat. A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát 122 ország írta alá, az Egyesült Államok nincs köztük.

Március 7-én az egykor a Közel-Kelet Svájcaként emlegetett Libanon története során először volt kénytelen fizetésképtelenséget jelenteni.

Március 11-én az orosz parlament mindkét háza jóváhagyta a Vlagyimir Putyin elnök által beterjesztett alkotmánymódosítási csomagot, ezt az utolsó pillanatban olyan ponttal egészítették ki, amely lehetővé teszi, hogy Putyin újabb két cikluson át államfő maradhasson. A július 1-jén véget ért, a járvány miatt egyhetesre széthúzott népszavazáson 67,88 százalékos részvétel mellett 77,2 százalék támogatta a július 4-én életbe lépett változtatásokat.

Április 7-én az ausztrál legfelsőbb bíróság felmentette a 2018-ban fiúgyermekek elleni szexuális bűncselekmények miatt börtönbüntetésre ítélt George Pell bíborost. Az egykor a vatikáni hierarchia harmadik helyén álló Pell a katolikus egyház eddigi legmagasabb rangú tisztségviselője, akit ilyen bűncselekmények miatt első fokon elítéltek.

Május 7-én az amerikai igazságügyi minisztérium visszavonta a vádemelést Michael Flynn, a Trump-kormányzat első nemzetbiztonsági tanácsadója, a 2016-os elnökválasztásba történt esetleges orosz beavatkozásról folytatott vizsgálat egyik kulcsszereplője ellen, akit a távozó Donald Trump november 25-én elnöki kegyelemben részesített. Szintén májusban a republikánus többségű amerikai szenátus megszavazta az elnök által jelölt John Ratcliffe kinevezését az Országos Hírszerzési Igazgatóság élére, így ő lett az első hírszerzési csúcsvezető, aki nem élvez kétpárti támogatást. október végén az amerikai szenátus megszavazta az elnök által jelölt Amy Coney Barrett konzervatív jogász kinevezését az alkotmánybíróság szerepét is betöltő szövetségi Legfelsőbb Bíróságba, ezzel a testületben 6:3 arányú többségbe kerültek a konzervatív bírák.

Május 25-én egy halállal végződött rendőri igazoltatás világméretű tüntetéshullámot indított el. A fekete közösség érdekeit képviselő Black Lives Matter mozgalom által szervezett tüntetéshullám állandósult, de több helyen radikális rendszerellenes aktivisták akciói miatt zavargássá, fosztogatássá változott. A tüntetők rasszistának minősített szobrokat döntöttek le, mindez megosztotta a céljaikkal többségében rokonszenvező közvéleményt. Augusztus 27-én éjjel a Wisconsin állambeli Kenosha városban, ahol azután fajultak el a tüntetések, hogy rendőrök több lövéssel maradandó károsodást okoztak egy letartóztatásának ellenálló fekete férfinak, egy 17 éves fehér fiú – állítása szerint önvédelemből – két fekete tüntetőt lőtt agyon.

Május végén a kínai parlament elfogadta a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet, amelyet június 30-án szavazott meg a törvényhozás állandó bizottsága. A július 1-jén hatályba lépett jogszabály, amely ellen Hongkongban hónapokig százezres tüntetéseken tiltakoztak, betiltja a "lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a felforgató cselekményeket". Ezzel lényegében felszámolták Hongkong autonómiáját, amelyet Pekingnek ötven évig kellett volna garantálnia az 1997-ben visszatért volt brit gyarmat számára.

Május 30-án kilenc év után indultak ismét amerikai űrhajósok a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az Egyesült Államok területéről, amerikai űrhajón. A Crew Dragon űrhajót kifejlesztő SpaceX lett az első magáncég, amely saját gyártmányú űrhajóján embert vitt az űrbe, a Crew Dragon november 15-én a SpaceX első teljes értékű űrmisszióján négy asztronautát vitt az űrállomásra.

Június 2-án Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta az orosz nukleáris elrettentési politikát, amely védelmi jellegű, de atomfegyverrel válaszolna a kritikus fontosságú kormányzati vagy katonai infrastruktúrát célba vevő, hagyományos fegyverrel végrehajtandó csapásra.

Július 10-én jogerősen 20 év börtönre ítélték Pak Gun Hje volt dél-koreai elnököt hatalommal való visszaélés és egyéb bűncselekmények miatt. Az ország első női elnökét impeachment eljárással távolították el hivatalából.

Július 10-én Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletére mecsetté alakították az 1934 óta múzeumként működő isztambuli Hagia Sophiát.

Augusztus 3-án elhagyta Spanyolországot a pénzügyi botrányba keveredett I. János Károly volt spanyol király, aki Abu Dzabiban telepedett le.

Augusztus 4-én Bejrútban, a kikötő körzetében felrobbant 2750 tonna illegálisan tárolt ammóniumnitrát, a földrengéskutató obszervatóriumokban is észlelt robbanásban 203 ember halt meg és 300 ezren vesztették el otthonukat.A katasztrófa után szükségállapotot hirdettek ki, zavargások kezdődtek, augusztus 10-én lemondott a Haszán Diáb vezette kormány, de új kabinetet nem sikerült választani. December 10-én vádat emeltek az ügyvezető miniszterelnök Haszán Diáb és három miniszter ellen a robbanás ügyében.

Augusztus 9-én Fehéroroszországban az elnökválasztást a hivatalos adatok szerint az 1994 óta hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka államfő nyerte, ami után máig tartó tiltakozáshullám kezdődött meg. Szvetnik Endre így tudósított még augusztus elején. Az ellenzék tehát a tömeges választási csalásokra hivatkozva nem ismerte el az eredményt, Fehéroroszország számos városában a rendszerváltás óta nem látott méretű, százezres tüntetések kezdődtek, amelyeket brutálisan vertek szét. Lukasenka szeptember 23-án előzetes bejelentés nélkül tette le a hivatali esküt, ez újabb lendületet adott a tiltakozó tüntetéseknek, amelyek a biztonsági erők erőszakos fellépése ellenére még az év végén is rendszeresen zajlottak, az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat rendelt el a fehérorosz vezetéssel szemben. Oroszország más utat választott, Vlagyimir Putyin orosz elnök a koronavírus-járvány kitörése óta először Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt fogadta személyesen, Lukasenka is először hagyta el hazáját a tömegtüntetéseket kiváltó augusztus 9-i elnökválasztás óta szeptember 14-én.

Augusztus 20-án eszméletlen állapotban vitték kórházba az orosz ellenzék legismertebb alakját, Alekszej Navalnijt. A politikust másnap Németországba szállították, ahol sikerült megmenteni életét. Szervezetében annak a Novicsok nevű orosz idegméregnek a nyomait mutatták ki, amellyel 2018-ban orosz ügynökök Angliában Szergej Szkripal egykori kettős ügynököt mérgezték meg. December közepén a Spiegel című német hírmagazin nemzetközi partnerekkel folytatott tényfeltáró munkájának eredményeit ismertetve közölte, minden bizonnyal a belbiztonságért felelős orosz nemzetbiztonsági szolgálat egyik különítménye mérgezte meg az ellenzéki politikust.

Augusztus végén lemondott a 2012 óta hivatalban lévő Abe Sindzó japán miniszterelnök, utódjának és a kormányzó Liberális Demokrata Párt vezetőjének szeptember 16-án Szuga Josihidét választották meg.

Szeptemberben Párizsban megkezdődött a 2015 januárjában a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztőségénél és a párizsi régióban elkövetett, 32 halálos áldozatot követelő dzsihadista támadásokkal összefüggésbe hozható 14 vádlott pere.

Szeptember 27-én háborúvá fajultak az összecsapások Örményország és Azerbajdzsán között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban. A szemben álló felek november 10-én orosz közvetítéssel megállapodást írtak alá a fegyveres konfliktus lezárásáról. A terület politikai státusáról nem rendelkező egyezmény, amely szerint mindkét fél elfoglalt állásaiban marad, a tűzszünetet orosz békefenntartók ellenőrzik, Azerbajdzsán sikere, mert jelentős, az örmények által 1994-ben megszállt területeket szerzett vissza. A tűzszünet aláírása után Örményországban zavargások robbantak ki, a kormányfő több kormánytag menesztésére kényszerült.

Október 23-án Hszi Csin-ping kínai elnök közölte, hogy Kína felgyorsítja katonai modernizációját, hogy világszínvonalra fejleszthesse hadseregét.

November 3-án tartották az amerikai elnökválasztást, amelyet Joe Biden, a Demokrata Párt jelöltje nyert meg, így ő lesz az Egyesült Államok 46. elnöke. A nagyszámú levélszavazat miatt napokig elhúzódó szavazatszámlálás után vált csak biztossá, hogy Biden 306 elektori szavazatot szerzett, az eredményt a december 14-én összeült elektori testület is megerősítette. A vereségét el nem ismerő Trump a szerinte tömeges választási csalások miatt jogi eljárások sorát indította meg, sikertelenül. A választási részvétel egy évszázada a legmagasabb volt, és mindkét jelölt rekordszámú szavazatot kapott. A szövetségi kongresszus alsóházában, a 435 tagú képviselőházban a demokraták megőrizték többségüket, a 100 tagú felsőházban a többség sorsát a 2021. január 5-én Georgia állam két szenátori székéért megrendezendő második forduló dönti el.

Novemberben hatályba lépett az Egyesült Államok egy évvel korábban bejelentett kilépése az ENSZ 2015-ös, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről kötött párizsi klímaegyezményéből.

Szintén novemberben az amerikai repülési hatóság feloldotta a Boeing 737 MAX újgenerációs repülőgépek 2019 márciusában sorozatos légiszerencsétlenségek után elrendelt repülési tilalmát. Boeing 737 MAX gép két év után először decemberben, Brazíliában szállt fel.