Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török és Aleksandar Vucic szerb elnök (b-j) a Török Áramlat gázvezeték megnyitásásnak alkalmából rendezett ünnepségen Isztambulban 2020. január 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Putyin és Erdogan felavatta a Török Áramlat gázvezeték fekete-tengeri szakaszát

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök felavatta szerdán Isztambulban az oroszországi Anapából érkező Török Áramlat földgázvezeték 935 kilométer hosszú fekete-tengeri szakaszát, amely két párhuzamos csövön futva Kiyiköy településnél éri el Törökország európai partjait.

A két államfő az isztambuli Halic kongresszusi központban tartott ünnepélyes eseményen avatta fel a vezetéket, videolinkkel kapcsolódva az anapai Russzkaja kompresszor-, illetve a kiyiköyi fogadóállomáshoz, ahol üzembe helyezték a vezetéket. A jelképes gázcsap elfordítása közben Putyin oldalán Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Erdogan mellett pedig Aleksandar Vucic szerb elnök állt.

Putyin a ceremónia előtt tartott beszédében kijelentette: "a Moszkva és Ankara közötti együttműködés az akadályoztatási kísérletek ellenére minden téren fejlődik". A Török Áramlat elkészülése általános értelemben Európa számára is fontos fejlemény - mutatott rá, hozzátéve, hogy a vezeték "Európa energiapiacának biztonságát fogja szavatolni".

Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött megállapodást az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat gázvezeték megépítéséről. Az egyik cső kizárólag Törökországot, míg a másik Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait, köztük Magyarországot látja majd el orosz földgázzal. A vezeték két ága egyenként évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású lesz.

Putyin később hangsúlyozta: a Török Áramlat annak jele, hogy Moszkva és Ankara stratégiai partnersége "figyelemreméltó és kézzelfogható gyümölcsöket hoz". Törökország egy nemzeti érdekeinek megfelelő projektbe "vágott bele" - fogalmazott az orosz elnök, aki reményét fejezte ki, hogy akár más területeken is még sok közös projekt megvalósul.

Erdogan beszédében kiemelte: "a Török Áramlat mind a kétoldalú kapcsolatainkat, mind a térség energiatérképét tekintve történelmi projekt."

A török elnök szintén reményét fejezte ki, hogy a mostani együttműködésre alapozva további közös sikereket is elérnek. Rámutatott, hogy az európai országok fokozott érdeklődést mutatnak a vezeték második ágán érkező orosz gáz iránt.

Törökországban a vezeték egyebek mellett hozzájárul majd Isztambul, Bursa és Izmir energiaellátásához, fedezve az ország jelenlegi éves gázfogyasztásának mintegy 25 százalékát. A Török Áramlatot a helyi hálózattal összekapcsoló szárazföldi csőszakasz 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz, míg a másik, Európába tartó vezeték Törökországban futó 180 kilométeres szakaszának a Gazprom és a Botas által 50-50 százalékos részesedéssel létrehozott vegyesvállalat a birtokosa.

A szerdai rendezvényen jelen volt még többek között Fatih Dönmez török energetikai és természeti erőforrásokért felelős miniszter, valamint Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter is.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×