Dimitrisz Avramopulosz a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban elmondta, hogy tagállamok eddig 40 ezer áttelepítendő menekült befogadására tettek vállalást, Németország pedig a héten felajánlotta, hogy befogad további több mint 10 ezer olyan menekültet, akik a program keretében érkeznek az EU-ba.

"Ezzel teljesítettük célunkat, és úgy tűnik, meg is haladjuk majd" - mondta az uniós biztos.

A német kormány ismét bizonyította, hogy lehet rá számítani, amikor a tét a nemzetközi szolidaritás - tette hozzá a görög konzervatív politikus, aki csütörtökön Berlinben tárgyal Horst Seehofer német belügyminiszterrel.

A brüsszeli bizottság tavaly szeptemberben hirdette meg az illegális migráció visszaszorítását célzó stratégiájába illeszkedő kísérleti programot, amelynek célja, hogy a különösen veszélyeztetett menekülteknek az irreguláris és veszélyes utak helyett biztonságos és jogszerű lehetőséget nyújtsanak az Európába jutáshoz, és az EU szolidaritást vállaljon a közösségen kívüli fogadó országokkal. A tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt az áttelepítésben. A bizottság 500 millió eurót különített el a 2019 októberéig tartó programra.

Dimitrisz Avramopulosz az interjúban arra a kérdésre, hogy - az önkéntes áttelepítési programtól függetlenül - szükség van-e feltétlenül a menekültek tagállamok közötti szétosztását szabályozó kvótákra az EU tervezett új menekültügyi rendszerében, elmondta, hogy a lényeg a felelősségvállalás és a társállamok iránti szolidaritás felmutatása.

"Egyes tagállamok nagyon vonakodnak, kormányaik csak a hazai publikumra figyelnek, és nem Európára", de a bizottság megpróbálja meggyőzni ezeket a kormányokat - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy júniusig megállapodásra kell jutni, mert a jelenlegi szabályozás, az úgynevezett dublini rendszer nem működik, és "nem nézhetjük tovább, hogy néhány tagállam egyedül viseli a terheket" - mondta Dimitrisz Avramopulosz, aláhúzva, hogy "nagyobb adag szolidaritásra van szükségünk".

Mint mondta, az EU migrációs politikája értékeken alapul, de a közös történelmen is. "Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az EU-s polgárok jelentős része olyan menekültek leszármazottja, akik a két világháborúban hazájuk elhagyására kényszerültek" - mondta a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos.