"A Balkán bonyolult hely, vannak feszültségek" - mondta rövid sajtótájékoztatóján Orbán, hozzátéve, hogy az ülésen érvelni fog a bővítés mellett.

A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország eleget fog tenni a vállalásainak, és felemeli a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára a védelmi kiadásait.

"Mi 2024 környékén leszünk nagyjából a két százaléknál"

- mondta.

A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy 2024-ig a GDP legalább két százalékára emelik a katonai kiadásaikat. Ezt a szintet azonban tavaly mindössze öt ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország - érte el.

Orbán elmondta, a mostani ülésen meg kell erősíteni, hogy ezt az ígéretét minden tagország komolyan veszi, valamint az érintetteknek adniuk kell egy menetrendet, hogy mikor fogják elérni a célkitűzéseket.

Hozzátette, miközben több NATO-ország részese az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcnak, a mai találkozón az észak-atlanti szövetség szervezetként is csatlakozik "a békét és a szabadságot helyreállítani akaró" nemzetközi koalícióhoz.

A kormányfőt megkérdezték a Donald Trump amerikai elnökké választását övező európai aggodalmakról.

"Öreg csatalovak vagyunk itt jó néhányan.

Tudjuk milyen a kampány, rendben lesz ez" - válaszolta Orbán.