Kovács Zoltán megbeszéléseket folytatott republikánus politikusokkal - köztük Dennis Ross floridai, Jeff Fortenberry nebraskai képviselőkkel, Ron Johnson wisconsini szenátor csapatával -, valamint olyan fontos agytrösztök és kutatóintézetek munkatársaival, mint a German Marshall Alap, a konzervatív Heritage Alapítvány vagy a Családkutatási Tanács.

Tapasztalatait összegezve Kovács Zoltán elmondta: rendkívül fontosnak tartja megbeszéléseit a kongresszusi kutatószolgálat munkatársaival is. Ez a szolgálat működteti ugyanis a törvényhozókat segítő információbázist, és - mint a kormányszóvivő fogalmazott: "legalább ott legyen meg a magyar kormány álláspontjáról szóló pontos információ, mert ha más forrásból kell tájékozódniuk, akkor torzított félinformációk, adott esetben hazugságok kerülhetnek a törvényhozók elé".

A kormányszóvivő mindenhol tájékoztatást adott a magyar kormány politikájáról, arról, hogy a kormány az elmúlt hét évben mit csinált, filozófiai és általános elvi értelemben, és ezt milyen gyakorlati lépések kísérték. "Természetesen szóba kerültek az aktualitások, például hogy most mi történik a CEU-val, vagy a nem-kormányzati szervezetekkel, és mindegyik találkozón az volt a tapasztalatom, hogy

igenis értik, mi történik"

- fogalmazott Kovács Zoltán, majd hozzátette: a CEU-ügyben jobbára "azok az egyoldalú és féligazságokat tartalmazó információk jelentek meg, amelyeket a CEU rektora és Sorosék mondanak a világban".

Ezzel összefüggésben a kormányszóvivő utalt arra, hogy a Magyarországgal kapcsolatos előítéletesség mintha oldódna, de az információk változatlanul eléggé egyoldalúak, mert inkább a fősodratú médiában megjelenő hírekből tájékozódnak. Leszögezte, hogy

"kezdeményezőbbnek kell lennünk,

nem elég csak a nagykövetségekhez eljuttatnunk az információkat, be kell mennünk a szerkesztőségekbe is, még több emberhez el kell jutnunk". Ugyanakkor hozzátette, hogy a magyar kormány nem egyszer nem kapja meg a lehetőséget a korrekt információk átadására.

A kormányszóvivő  kitért arra a levélre, amelyet néhány amerikai politikus, köztük John McCain szenátor fogalmazott meg a CEU ügyében. Mint elmondta, automatizmusok működnek, amikor valaki érzelmi felindultságból aláír egy alapvetően téves információk alapján készült levelet. Kovács Zoltán a kongresszusban folytatott megbeszélései alapján meggyőződését fejezte ki, hogy a politikusok nem becsülik túl e levél jelentőségét, és alapjában véve tisztában vannak azzal, hogy "a felsőoktatási törvény módosítása egyáltalán nem a CEU-ról, hanem valamennyi magyar és magyarországi külföldi egyetemről szól, és, hogy a törvénymódosításban nincsenek teljesíthetetlen feltételek".

Arra a kérdésre, hogy vajon mi érdekelte tárgyalópartnereit a leginkább, Kovács Zoltán hangsúlyozta: "érdekes módon nem a CEU-ügy. Hazugság, hogy a CEU ügye mindent felülíró téma volna, ez a dezinformációs kampány része. Mindenütt elsősorban a migráció és az Európai Unió jövője foglalkoztatta a politikusokat és a szakértőket".

A kormányszóvivő kiemelte, hogy nemcsak a sajtót, hanem a háttérintézményeket is egyre jobban érdekli, mi történik az Európai Unióban. "Magyarország hangja e kérdésben jobban hallatszik, éppen azért, mert a mi álláspontunk szókimondó, és nem kerüli meg a kényes kérdéseket sem" - szögezte le Kovács Zoltán hozzátéve, hogy például a migráció kérdésében a magyar kormány alapvetően egyetért az új amerikai adminisztrációval.

"A magyar felfogást, a magyar megközelítést nagyon jól fogadták. Racionális érveink vannak, és ezek értő fülekre találtak. Mindig el szoktuk mondani, hogy erős nemzetek Európáját akarjuk, és ők értik ezt. Nemcsak azért, mert az új amerikai kormányzat alapvetően szuverenista, tehát alapfelfogásából adódóan érti, hogy mit mondunk, hanem azért is, mert a háttérintézményekben is ez a felfogás adott. De ugyanilyen értő fülekre találtunk a kongresszusi képviselőknél is" - hangoztatta Kovács Zoltán.