Infostart.hu
eur:
364.21
usd:
326.42
bux:
0
2026. november 11. szerda Márton

Sarkozy beállt Macron mögé

Nicolas Sarkozy volt jobboldali államfő a centrista Emmanuel Macron támogatására kérte a franciákat az elnökválasztás második fordulójában, mert szerinte a szuverenista "Marine Le Pen megválasztása és a programjának végrehajtása nagyon súlyos következményekkel járna" Franciaország és a franciák számára.

Az exelnök a Facebookon közzétett közleményében leszögezte, hogy

nem áll szándékában visszatérni a politikai életbe, de összefogásra kérte a jobboldalt és a politikai centrumot.

A volt jobboldali elnök szerint a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökének bejutása a május 7-i második fordulóba "politikai földrengést" jelent.

Nicolas Sarkozy jelezte, hogy bár Emmanuel Macront támogatja "a felelőssége" tudatában, de ezt nem jelenti azt, hogy beáll a programja mögé.

"Minden más magatartás felelőtlen. A megosztottság nem opció Franciaország nagyon súlyos helyzetével szemben" - írta a volt köztársasági elnök.

Sarkozy ugyanakkor úgy látja, hogy a júniusi nemzetgyűlési választások kiváló alkalmat biztosítanak majd arra a franciáknak, hogy igazi alternatívát válasszanak Macronnal szemben, mégpedig a jobboldalt többséghez juttatva az alsóházban.

Francois Baroin volt jobboldali gazdasági miniszter, aki a jobboldal kampányát fogja vezetni a június közepén esedékes parlamenti választások előtt, szerdán egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy kész Emmanuel Macron kormányát vezetni. A jobboldali képviselő volt a miniszterelnöki poszt várományosa a jobboldal esetleges elnökválasztási győzelme esetén is.

Baroin szerint a jobbközép Köztársaságiak képesek lesznek megnyerni a júniusi nemzetgyűlési választásokat.

"Amennyiben a franciák változást akarnak, és új lapot akarnak nyitni az Holland- és a Macron-fejezet után, a franciák jobboldali kormányt fognak választani" - mondta Baroin. "Ez esetben készen állok a kormány vezetésére, a franciák szándéka alapján" - tette hozzá. Azt viszont kizárta, hogy egy bármilyen színezetű koalíciós kormány vezetését is elvállalná.

Baroin megerősítette, hogy ő is Maconra szavaz május 7-én, és szerinte sem megoldás a tartózkodás.

A jobbközép Köztársaságiak elnökjelöltje, a családtagjai tisztázatlan parlamenti foglalkoztatása miatt megvádolt Francois Fillon a harmadik helyen végzett az első fordulóban, majd miután bejelentette, hogy Emmanuel Macronra szavaz a második fordulóban, visszavonult a politikai élettől. Azóta a jobboldalon kaotikus a helyzet, jóllehet a párt vezetősége arra kérte a párttagságot, hogy tartóztassák fel a második fordulóban Marine Le Pent, s ennek érdekében ne tartózkodjanak május 7-én.

Ennek ellenére a párt néhány vezető politikusa jelezte, hogy nem hajlandó Macronra szavazni, ezért vagy Le Pent fogja támogatni vagy nem megy el május 7-én szavazni. A jobboldal novemberi előválasztásán második helyen végzett Alain Juppé élesen bírálta a pártvezetést, amiért nem foglalt egyértelműen állást Macron támogatása mellett.

A végleges adatok szerint Emmanuel Macron végzett az első helyen az elnökválasztás vasárnapi, első fordulójában a voksok 24 százalékával, míg Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje a második helyen futott be a szavazatok 21,3 százalékával. A második fordulót május 7-én rendezik, az OpinionWay francia közvélemény-kutató intézet friss felmérése szerint Macron 61 százalékot is szerezhet, míg Le Pennek 39 százalékot jeleznek előre.

Címlapról ajánljuk
Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

Dul Zoltán: minden hetedik embert érint az üres háziorvosi praxisok problémája

A háziorvosi körzetek csaknem egyötödében nincs háziorvos, van, ahol 22 éve nincs, 220 településtől pedig fél óra az út a sürgősségire – derül ki abból az interaktív térképből, ami a hazai alapellátás súlyos problémáit teszi láthatóvá. Dul Zoltán fogorvos, egészségügyi menedzser, bioinformatikus, a Praxistérkép készítője az InfoRádióban nyilatkozott.

Hogy marad béke Ukrajnában, ha egyszer végre lesz? – Resperger István az Arénában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országa kész tárgyalni a békéről, de csak akkor, ha megkapják a számukra megfelelő biztonsági garanciákat. Mit jelenthet a biztonsági garancia az ukránoknak, és mit jelenthet Oroszország számára? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Lángba borult az egyik legnagyobb orosz kikötő, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Lángba borult az egyik legnagyobb orosz kikötő, titkos diplomáciai csatornát lepleztek le - Háborús híreink szerdán

Tüzet és transzformátor-vészleállást okozott Uszty-Luga kikötői övezetében a leningrádi régiót ért éjszakai ukrán tömeges dróntámadás - közölte Alekszandr Drozgyenko kormányzó szerda reggel a Max-csatornáján. Donald Trump amerikai elnök korábbi kabinetfőnöke, Susie Wiles a Kyiv Independent szerint "aggasztó" informális kommunikációs csatornát tartott fenn Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal volt vezetőjével. Az ukrán lap szerint Volodimir Zelenszkij és Donald Trump jobbkezei gyakran beszéltek Trump 2025-ös beiktatása után, mindaddig, amíg Jermak le nem mondott, miután az ukrán korrupcióellenes hatóság 2025 novemberében házkutatást tartott az otthonában. Cikkünk percről percre frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×