Keresztelő Szent János több keresztény egyház szerint is ezen a helyen keresztelte meg Jézust, azonban a terület legnagyobb részét az 1967-es háború óta csak szögesdrót mögül lehetett megtekinteni, mert lezárták az ott lefektetett négyezer akna miatt.

A Jerikótól délkeletre, a Holt-tengertől északra található földterület egy kicsiny részét 2011-ben már aknamentesítették és megnyitották a nagyközönség előtt. A teljes aknamező felszámolása után a remények szerint megnövekszik a keresztény zarándokok száma, évente sok százezren utazhatnak majd a kereszténységnek erre az egyik legszentebb helyére.

A becslések szerint a mintegy fél négyzetkilométeres részen 2600 harckocsielhárító és 1200 gyalogsági aknát fektettek le más csapdákkal és robbanószerkezetekkel.

Izrael azért aknásította el 1976 után a Jordán folyó nyugati partvidékét, hogy megakadályozza tankok és harcosok behatolását Jordániából. Emiatt máig számos aknamező található a jordániai határnál és a Golán-fennsíkon, ahol a szíriai erőket akarták feltartóztatni ezzel a módszerrel.

A Jordániával 1994-ben megkötött béke óta az Izrael és Jordánia közti határon nyugalom honol, és ez lehetővé tette a 2011-es részleges, és a várhatóan két év alatt elkészülő teljes aknamenesítést.

A hely azért is különleges, mert a zsidó hagyomány szerint az egyiptomi kivonulást követően itt keltek át a Jordán folyón Izrael földje felé haladva a zsidók. A két világháború között, Palesztina angol protektorátusa idején hét egyház is templomot emelt ezen a helyen: a kopt egyház, az orosz, az etióp, a görög, a román és a szíriai ortodox egyház, valamint a katolikus ferences rend.

A szokatlan izraeli-palesztin egyetértést az izraeli médiában azzal magyarázzák, hogy a keresztény szent hely idegenforgalmának bevételei egyaránt szolgálják Izraelt és a Palesztin Hatóságot.