A stockholmi kerületi bíróság szerint a svéd állampolgársággal is rendelkező férfi bűnös népirtásban és a nemzetközi jog alapján súlyos bűncselekményeket követett el, így emberölést, emberölés kísérletét és emberrablást az 1994-es ruandai népirtás idején.

A bíróság közleménye szerint a 61 éves férfi a hutu népcsoport egyik alacsony beosztású - nem hivatalos vezetőjeként - a dél-ruandai Muyirában és Butaréban elkövetett mészárlásokban vett részt.

Ruandában 1994 áprilisa és júliusa között a többségi hutu nemzetiséghez tartozó szélsőséges milíciák mintegy 500 ezer kisebbségi tuszit és 300 ezer mérsékelt hutut mészároltak le.

A svéd törvények szerint az ország bíróságai eljárhatnak külföldön elkövetett bűncselekmények esetében is. A svéd bíróság az elmarasztaló ítélet mellett első ízben állapított meg kártérítést a népirtás áldozatai számára.

Az ítélet ellen lehet fellebbezni.

A ruandai hatóságok eleinte Berinkindi kiadatását követelték, azonban a férfi 2002-ben menekültként érkezett Svédországba, ahol tíz évvel később megszerezte az állampolgárságot, ami miatt a skandináv állam hatóságai nem tehettek eleget a kérésnek.

Berinkindi ellen 2015 szeptemberében emeltek vádat Svédországban.

A skandináv országban ez már a második ilyen jellegű eljárás, 2013-ban egy másik a ruandai népirtásban bűnösnek talált férfi kapott életfogytiglani börtönbüntetést.