Az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég szerdán ismertetett átfogó vizsgálata szerint a megkérdezettek 57 százaléka tartja a gazdasági következményeket nagyon fontosnak abból a szempontból, hogy miként szavaz majd a referendumon. A több választási lehetőséget lehetővé tévő kérdésfeltevésre 48 százaléknyian nevezték szintén nagyon fontos döntésbefolyásoló tényezőnek a bevándorlást.

Az EU-val folytatott kereskedelmet 40 százalék tartotta nagyon fontos kérdésnek, és 50 százalék szerint az is nagyon fontos döntési tényező, hogy Nagy-Britannia mennyire képes önálló törvényalkotásra.

A csak egy válaszlehetőséget engedélyező kérdésfeltevésre ugyanakkor messze a gazdaságra és a bevándorlásra gyakorolt hatást nevezték a legtöbben a legfontosabb döntési tényezőnek: mindkettőt a válaszadók 24 százaléka jelölte be.

Az önálló törvényalkotás lehetősége ebben a kérdésfeltevési változatban a harmadik helyre került, de mindössze 9 százalék tartotta ezt a legfontosabb döntésbefolyásoló ügynek.

A megkérdezettek 68 százaléka szerint a brit kormánynak akkor is törekednie kell az EU-társállamokból Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás szigorúbb ellenőrzésére, ha a júniusi népszavazáson az a döntés születik, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja. A felmérésbe bevontak mindössze 24 százaléka vélekedett úgy, hogy Nagy-Britanniának ebben az esetben el kell fogadnia a külföldi EU-állampolgárok letelepedésének és munkavállalásának jelenlegi szabályozását.

Londoni pénzügyi elemzők szerint ugyanakkor a brit gazdaság megsínylené az uniós bevándorlási szabályok jelentősebb szigorítását.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics legutóbbi tanulmányában kimutatta, hogy a külföldi EU-országokból betelepült munkavállalók beáramlása a 2005 és 2015 közötti évtizedben évente átlagosan 0,5 százalékpontot adott hozzá a brit gazdaság potenciális növekedési rátájához, elsősorban azzal, hogy a jórészt fiatal külföldi EU-munkavállalók érkezése ellentételezte a brit társadalom idősödésének negatív munkapiaci hatásait.

Az Oxford Economics modellszámításai szerint ha a brit kormány az elmúlt tíz év 104 ezer fős éves átlagos nettó beáramlásához képest évente például 60 ezerrel kevesebb munkavállalót engedne be az Európai Unióból, az 2030-ra önmagában 1,1 százalékkal csökkentené a brit hazai össztermék (GDP) nominális értékét ahhoz a szinthez képest, amelyet a brit gazdaság abban az évben EU-tagként és a szabad munkaerő-beáramlást fenntartva elérhetne.