Mindezt három nappal azelőtt közölték, hogy Clinton a legesélyesebb demokrata elnökjelölt-aspiránsként megmérkőzik vetélytársaival az első, Iowa állambeli jelölőgyűléseken.

Az ügyről nyilatkozó külügyminisztériumi illetékesek azt is elmondták, hogy vizsgálják, vajon a szóban forgó információk titokként voltak-e besorolva továbbításuk idején, vagy ellenkezőleg, ahogy azt Clinton kezdettől fogva állítja.

A külügyi tárca helyi idő szerint péntek este tette közzé a Clinton külügyminisztersége idejéből származó e-mailek egy újabb adagját annak a vizsgálatnak a keretében, amely arra irányul, hogy a magán szerver használatával Clinton nem sértett-e nemzetbiztonsági érdekeket.

A republikánusok éppen azzal próbálják megtorpedózni Clinton kampányát, hogy az amerikai diplomácia vezetőjeként saját szabályok szerint járt el nemzetbiztonsági kérdésekben. Ha ez ügyben sikerül megkérdőjelezni szavahihetőségét, akkor alkalmatlannak kiálthatják ki a hadsereg főparancsnoki tisztére.

Tavaly november végén a The Washington Times című amerikai konzervatív lap azt írta, hogy a Clinton magán szerveréről addig közzétett több mint ötezer elektronikus levélből 325 számít bizalmas, míg egy titkos besorolásúnak.

Az AP amerikai hírügynökségnek pénteken, az újabb e-mailek közzététele előtt sikerült annyit megtudnia, hogy a külügyi tárca hét levélláncot tart vissza, összesen 37 oldalnyi szöveggel. Egy kulcsfontosságú hírszerzési vezető közlése szerint ezekben "egy különleges hozzáférési programra" vonatkozó üzenetek vannak, amelyek bizalmas forrásokra vagy olyan titkos programokra mutathatnak, mint például a dróncsapások.

"E dokumentumok a hírszerző szervek kérésére magasabb titkosítási besorolásba kerülnek, mivel szigorúan titkos jellegű információkat tartalmaznak" - közölte az AP-vel John Kirby külügyminisztérium szóvivő.

A külügyi tárca tisztségviselői nem voltak hajlandóak a szóban forgó e-mailek tartalmáról nyilatkozni, ahogy azt sem árulták el, hogy azok valamelyikének Clinton volt-e a feladója.