A Teherántól 190 kilométerre délnyugatra található reaktor sorsa az Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország) között tavaly júliusban létrejött alku egyik legfontosabb és - ebből fakadóan - a felek közti leghevesebb vitákat okozó pontja volt.

A nemzetközi közösség attól tartott, hogy a reaktorban előállításra kerülő - évi 10 kilogramm - plutóniumot atomfegyverek gyártásához használhatják fel. Az egyezség szerint az erőművet kutatóközponttá kell átalakítani, hogy a továbbiakban ne tudjon atomfegyverhez elegendő mennyiségű plutóniumot előállítani.

Az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője hétfőn arról számolt be egy helyi lapnak, hogy Irán az elvártnál korábban teljesítette a júliusi atomalku feltételeit, bár az araki lépéseket hivatalosan még nem erősítették meg a teheráni hatóságok.

Haszan Róháni iráni elnök mindazonáltal hétfői televíziós beszédében azt mondta, reméli, hogy - a feltételek teljesítése nyomán - a következő néhány napban feloldják az Irán elleni szankciókat.

Az Irán és a hatok között tavaly július 14-én Bécsben létrejött megállapodás célja annak szavatolása, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, amiért cserébe a nemzetközi közösség a perzsa állam elleni szankciók fokozatos feloldását vállalja.

Teherán az atomalku értelmében korlátozza nukleáris tevékenységét, így egyebek között tíz éven belül a jelenlegi 19 ezerről nagyjából 6 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát, mintegy 300 kilogrammra csökkenti dúsított uránium-készletét, és úgy alakítja át az araki nehézvizes atomreaktort, hogy ne lehessen használni plutóniumgyártásra.