A világszervezet félévente kiadott jelentésében az ENSZ szakértői előrejelzést készítenek a következő hat hónapos időszakban várhatóan bekövetkező katasztrófákról.

A helyzetértékelés készítői ezúttal kiemelték Líbia lehetséges szétesését, egy újabb puccs lehetőségét Burundiban, valamint azt, hogy Afganisztánban és Maliban területeket hajthatnak az uralmuk alá az iszlamista fegyveres csoportok és hogy Etiópiában még súlyosabb élelmiszerellátási gondok léphetnek fel a szárazság miatt.

Az elemzők hangsúlyozták, amennyiben Líbiában nem tud megállapodni a két rivális kormány, nagy valószínűséggel szakadás következik be a nemzetközileg elismert líbiai vezetés és a hadsereg között, ez pedig megnyitja az utat a katonai hatalomátvétel előtt. "Törvényes kormány hiányában Líbia valószínűleg gyorsan súlyosbodó polgárháborúval fog szembenézni, és elveszíti minden esélyét annak, hogy stabilitás vagy politikai megoldás jöjjön létre a belátható jövőben" - írták a dokumentumban.

A következő fél évben nagy valószínűséggel Afrika más térségei sem mentesülnek a problémáktól. Nigéria és szomszédai a jövőben is a Boko Haram nevű terrorszervezet elleni harccal lesznek elfoglalva, a küzdelemben részt vevő országok hadseregei azonban továbbra is súlyos jogsértésekért lesznek felelősek. "A Boko Haramtól függetlenül a térségbeli hadseregek hasonló emberi jogsértéseket fognak elkövetni civilek ellen, ide értve az emberek eltüntetését, a bírói eljárás nélküli kivégzéseket, valamint a kínzást és a nemi erőszakot" - olvasható a jelentésben.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy nincs elég békefenntartó a területi integritás fenntartására Maliban és a biztonság garantálásához a Közép-afrikai Köztársaságban.

A helyzet javulására csak kevés helyen van kilátás, ilyen például Ukrajna, ahol a Moszkva támogatását élvező kelet-ukrajnai szeparatisták és az ukrán hadsereg közötti konfliktus további csillapodása várható Oroszország szíriai katonai beavatkozása miatt.

A jelentésben felsorolt politikai kockázatok mintegy 1,9 millióval növelhetik meg a humanitárius segélyre szoruló emberek számát világszerte. Ez azonban még mindig kevesebb, mint a természeti katasztrófák miatt várható emelkedés a külső segítségre szorulók számában.