Az Európai Unió által finanszírozott munkálatok során a templomnak mind a külső, mind a belső falait teljesen felújították, megrepedezett boltozatát és tetőszerkezetét kijavították, a héjazatát pedig teljesen kicserélték. A műemlék új fűtési rendszert és elektromos hálózatot kapott, amelyek megfelelő hőmérsékletet és fényerőt, valamint kültéri díszvilágítást biztosítanak.

A munkálatok során letisztították, kiegészítették és patinázták a templom faragott kőállományát, és az utca felőli külső falait graffititaszító réteggel vonták be. Az építészeti és szerkezeti munkálatokkal párhuzamosan szakszerűen restaurálták a teljes belső bútorzatot, az előkerült falképrészleteket, a színezett kőelemeket, az orgonát és a templom különleges értékét képező halotti címergyűjtemény valamennyi darabját.

Maksay Ádám, a felújítási munkálatok főtervezői feladatait ellátó M&M Design tervezőiroda vezetője az MTI-nek elmondta: annak a mérnöki szerkezetnek a megtervezése és elkészítése volt a legnagyobb kihívás számukra, amelyik kitámasztja az elferdült oromfalat, és meggátolja, hogy egy földrengés esetén a boltozatra dőljön. A főtervező úgy vélte, ha szakszerűen karbantartják a templomot, akár egy évszázad is eltelhet anélkül, hogy a mostanihoz hasonló, átfogó felújításra lenne szükség.

A látogató számára az lesz a legfeltűnőbb változás, hogy a templombelső kivilágosodott a világos színű falfestés következtében, és látogathatóvá vált az egykori kolostor kerengőjének a templomhoz tapadó megmaradt része, és a torony is. Ezekből az épületrészekből kiköltöztették ugyanis az egyházkerület gyűjtő irattárát. Itt kiállítások, rendezvények szervezésére alkalmas teret alakítottak ki. A műemlékvédelmi szakember elmagyarázta, ma is toronynak nevezik az egykori harangtoronynak az épülethez simuló részét, noha alacsonyabb a templomhajónál. A harangtorony összedőlt, valahányszor felépítették, így a Farkas utcai templomnak nincsenek harangjai.

Maksay Ádám azt tartotta a legnagyobb bravúrnak, hogy az eredetileg 36 hónaposra tervezett felújítást 17 hónap alatt sikerült befejezni. A 18,9 millió lej (1,3 milliárd forint) értékű munkálatok költségeit az Európai Unió és a román állam fedezte, az egyháznak csak mintegy 305 ezer lejes (21,3 millió forint) önrésszel kellett hozzájárulnia a költségekhez.

A hatvan méter hosszú, 19 méter magas belső boltozatú templomot Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomaként tartják számon. Megépítését Mátyás király rendelte el 1486-ban. A ferences rend által 1489 és 1516 között felépített templomot a Boldogságos Szűz Máriának szentelték. Az épület megszenvedte a protestánsok és a katolikusok közötti villongásokat. Bethlen Gábor romos állapotban juttatta 1622-ben a református egyháznak. A templom melletti rendházból csak a kolostor kerengőjének az északi része maradt meg.