"Az Európai Unió szerződéseiben semmilyen szabályozás nincsen az eurózónából való kilépésre, és a kizárást nem fogadnánk el. A tagságunk nem képzi tárgyalások alapját" - mondta kedden Varufakisz a Daily Telegraph című brit lapnak.

Hozzátette, az athéni vezetés szükség esetén fontolóra veszi azt, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon.

Varufakisz leszögezte: "A görög kormány minden lehetséges jogi eszközt fel fog használni".

A Daily Telegraph megjegyezte: az Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vezette kormány az után tette közzé kihívó álláspontját, hogy előző nap az eurózóna tagállamainak vezetői egyértelművé tették, Görögországot kizárják a valutaunióból, ha a görög szavazók a július ötödikére kitűzött referendumon elutasítják a nemzetközi hitelezők által a dél-európai országnak szabott feltételeket.

Francois Hollande francia elnök előző nap azt mondta, a népszavazás tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy meg akarják-e kockáztatni a kilépést. Sigmar Gabriel német alkancellár azt mondta, nem szabad, hogy a görögöknek illúzióik legyenek az előttük álló választásról. "Kristálytisztának kell lennie annak, hogy mi forog itt kockán. A referendum igent vagy nemet jelent az eurózónában maradásra" - szögezte le.

Hétfőn a Reuters brit hírügynökségnek egy görög kormányzati illetékes elmondta, Görögország nem fizeti vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a kedden esedékes 1,6 milliárd eurós tartozását.

Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből. A 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítási feltételeiről folytak egyeztetések az elmúlt napokban, de szombaton eredmény nélkül értek véget a tárgyalások.