Nikolaj Nencsev emellett azt is közölte, hogy szerdán elrendelte harmincezer titkosszolgálati akta átadását a kommunizmus idején végzett ügynöki tevékenységet vizsgáló polgári bizottságnak.

"Bulgáriának teljes egészében fényt kell derítenie a kommunizmus elnyomó struktúráira" - mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy országának meg kell szabadulnia a korszak "titkaitól".

A balkáni országban az egykori ügynökök vagy besúgók nevének felfedése elvileg nem járhat jogi következményekkel az érintettek számára. Ennek dacára 2011-ben bolgár diplomaták tucatjait rendelték haza titkosszolgálati múltjuk miatt.

A katonai hírszerzés egykor készített aktáit a többi hasonló archívummal ellentétben eddig arra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra, hogy így próbálják titokban tartani a külföldi ügynökök kilétét. Evtim Kosztadinov, a 2007-ben felállított bizottság vezetője jelezte, hogy a szóban forgó személyek neve továbbra is rejtve marad.

Bulgáriát a Szovjetunió összeomlását megelőzően Moszkva leghűségesebb szövetségeseként tartották számon. Az ország 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007-ben pedig az Európai Unióhoz, azonban máig nagyban függ az orosz energiától.