Tizenegy ország több tucat hadihajója, tengeralattjárója, repülőgépe és helikoptere vesz részt a másfél hétig tartó műveletben, amely során a NATO mintegy ötezer katonája az ellenséges tengeralattjárók észlelését és megsemmisítését gyakorolja szimulációs gyakorlatok révén a Norvégia és Dánia közötti tengerszorosban. Most először meghívták a szövetséghez nem tartozó Svédországot is.

A gyakorlat olyan időszakban folyik, amikor Oroszország és a NATO kapcsolatai az ukrajnai konfliktus miatt a hidegháború óta a legmélyebb válságba jutottak. A manőverek annak a térségnek a közelében zajlanak, ahol nemrégiben rejtélyes víz alatti incidensek történtek.

Finnország, amely nem tagja a NATO-nak, a múlt kedden közölte, hogy haditengerészete víz alatti robbantásokkal figyelmeztetett egy feltételezett tengeralattjárót a Balti-tengeren: a hajó finn területi vizeken, Helsinki közelében tartózkodott. Tavaly októberben Svédország, amely ugyancsak nem tagja az észak-atlanti szövetségnek, egy hétig kutatott eredménytelenül egy "külföldi tengeralattjáró" után a főváros, Stockholm közelében.

Brynjar Stordal százados, a norvég hadsereg szóvivője a múlt héten kijelentette, hogy a májusi manővereknek nincs közük a fenti incidensekhez, a hadgyakorlatot jóval korábban már tervbe vették. Ugyanakkor - mint rámutatott - az ezekben az országokban történtek még inkább alátámasztják, hogy szükséges egy ilyen gyakorlat.

Hasonlóképpen nyilatkozott a gyakorlat vezetésével megbízott Brad Williamson ellentengernagy. "Oroszországnak joga van a tengeren lenni, mint ahogy nekünk is" - mondta az egyik hajó fedélzetén a sajtónak, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az említett incidensek nem felelnek meg a nemzetközi szabályoknak, ez pedig aggodalomra ad okot. A mostani manőverek - tette hozzá - nem tekinthetők válaszadásnak ezekre az incidensekre, de ez utóbbiak nagyobb jelentőséget kölcsönöznek e gyakorlatoknak.