Az elnök az áldozatok emlékoszlopánál tartott rendezvényen köszönetet mondott azoknak a külföldi vezetőknek, akik megtisztelték jelenlétükkel a megemlékezést. Reményét fejezte ki, hogy az 1915-1917 közötti események népirtásként való elismerésére tett legutóbbi lépések segítenek majd eloszlatni a "száz éve tartó tagadás sötét felhőjét".

Az emlékünnepségen részt vevő Vlagyimir Putyin orosz államfő beszédében hangsúlyozta, hogy a tömegmészárlásokat semmi sem igazolhatja. "A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie, hogy az emberek ne ismerjék meg az idegengyűlölet, a vallási ellenségeskedés és az agresszív nacionalizmus borzalmait" - jegyezte meg Putyin, burkoltan célozva az ukrajnai konfliktusra.

A megemlékezésen Francois Hollande francia államfő kijelentette: országa fejet hajt az áldozatok előtt, és sohasem fogja elfelejteni az örmény népet ért tragédiát. Az elnök leszögezte, Törökország "jelentős szavakat" fogalmazott meg a tömeggyilkosságok kapcsán, de "egyelőre váratnak magukra a továbbiak". Franciaországban jelentős örmény kisebbség él.

"Osztozom az örmények fájdalmában" - hangsúlyozta Recep Tayyip Erdogan török államfő Isztambulban közzétett nyilatkozatában. Az elnök részvétét nyilvánította a meggyilkolt örmények utódainak. Úgy fogalmazott, hogy tisztelettel adózik valamennyi örmény emlékének, akik "az első világháborús körülmények" között vesztették életüket.

"Gyermekeiknek és unokáiknak részvétem fejezem ki" - hangsúlyozta Erdogan, "szomorú eseményeknek" nevezve a történteket.

Törökország nem fogadja el, hogy népirtásnak nevezzék az örmények ellen az első világháború idején elkövetett rémtetteket. Erdogan előző nap hangsúlyozta: a mai törökök elődei sohasem követtek el népirtást.

Isztambulban Aram Atesyan pátriárka örmény istentiszteletet celebrált, amelyen részt vett Volkan Bozkir európai uniós ügyekben illetékes török miniszter, noha a törökországi megemlékezések nem hivatalos rendezvények.

A török média heves bírálatokat fogalmazott meg Joachim Gauck német államfő előző nap Berlinben elmondott beszédével szemben, amelyben Gauck úgy fogalmazott, száz éve az Oszmán Birodalomban előre megtervezett népirtást hajtottak végre az örmények ellen.

Népirtásnak bélyegezte Németország parlamentje is pénteken azt, hogy az Oszmán Birodalom területén száz éve megöltek másfél millió örményt. Németország korábban mindig kerülte, hogy genocídiumnak minősítse a történteket. Megváltozott állásfoglalásával Berlin azt kockáztatja, hogy igencsak megromolhat a viszonya Törökországgal, akár diplomáciai kapcsolatai is megszakadhatnak vele, holott nagyszámú török él Németországban: 3,5 millió török állampolgárságú vagy legalábbis etnikai gyökerű ember.

A duma, az orosz parlament alsóháza mély együttérzését fejezte ki a "testvéri Örményországgal az örmények elleni népirtás 100. évfordulója kapcsán", valamint minden más, az első világháború tragikus eseményeit megszenvedő néppel.

A moszkvai örmény Színeváltozás-székesegyházban gyászszertartást tartottak, utána a templom mellett egy kőből készült emlékművet helyeztek el a nacionalista gyűlölködés ártatlan áldozatainak emlékére. A két évvel ezelőtt átadott moszkvai örmény székesegyház a legnagyobb ilyen építmény Örményország határain kívül.

Tömegesen végezték ki az örményeket száz éve az Oszmán Birodalomban - olvasható a bolgár parlament nyilatkozatában, amelyben mindazonáltal továbbra is kerülték a "népirtás" szó használatát. Az Európai Unión belül Bulgária társadalmában a legmagasabb a muzulmánok aránya, az ország lakosainak 13 százaléka muszlim, akiknek a többsége a török kisebbséghez tartozik és rendkívül szoros kapcsolatokat ápol a szomszédos Törökországgal.

Jeruzsálem óvárosában, a Szent Jakab templomban örmény papok tartottak szertartást az évfordulón, ezen az izraeli örmény közösség tagjai vettek részt, de jelen voltak izraeli zsidók is.

Teheránban iráni örmények százai vonultak az ottani örmény templomtól a török nagykövetség épületéig. Többen azt kiáltották: "Halál Törökország fasiszta kormányára!".

Párizsban ugyancsak emberek százai gyülekeztek a Köztársaság téren a tömeggyilkosság évfordulójára emlékezve. Ez alkalomból az Eiffel-tornyot közép-európai idő szerint este tíz órától elsötétítik, a kivilágítás egész éjjel szünetel.

Sok ezer libanoni örmény keresztény vonult Bejrút utcáira az őseik ellen elkövetett tömeggyilkosságokra emlékezve. A résztvevők követelték, hogy Törökország ismerje el az Oszmán Birodalom területén élt keresztény vallású örmények ellen száz éve elkövetett atrocitásokat népirtásnak. A tüntetők továbbá anyagi jóvátételt követeltek Törökországtól.

A budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint fontos cél a magyar-örmény kapcsolatok helyreállítása, a két ország együttműködésének fejlesztése az élet minden területén.

A tárca úgy fogalmazott, hogy Magyarország tisztelettel emlékezik az örmény népet száz évvel ezelőtt ért tragédia áldozataira. Közös történelmi felelősségnek nevezték, hogy ilyen események soha többé ne fordulhassanak elő.

Kiemelték: Magyarország kormánya elkötelezetten támogatja az örmény és a török nép megbékélését, üdvözli az ez irányba tett lépéseket, és meggyőződése, hogy az 1915-ös események megítélése a történészek feladata.

Az LMP szerint ideje, hogy Magyarország hivatalosan is elismerje, népirtást követtek el az Ottomán Birodalomban élő örmények ellen.