Blair, aki a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén tíz évig volt Nagy-Britannia miniszterelnöke, és egymás után három választást nyert, egykori választókerületében tartott keddi beszédében kijelentette, hogy David Cameron jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök "napirendre vette Nagy-Britannia távozását az Európai Unióból" a népszavazási terv meghirdetésével.

Cameron két éve jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad az idei parlamenti választások után, Nagy-Britanniában legkésőbb 2017-ben népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.

Cameron nemrégiben egy BBC-interjúban - arra a kérdésre, hogy ha a Brüsszellel tervezett tárgyalások nem hozzák a London által várt eredményeket, akkor ő a népszavazás kampányában szorgalmazná-e Nagy-Britannia kilépését az EU-ból - csak annyit mondott, hogy ebben az esetben semmilyen lehetőséget nem zár ki.

Blair - aki a május 7-én esedékes parlamenti választások kampányának kezdete óta először szólalt meg belpolitikai kérdésekben - keddi beszédében kijelentette: a népszavazási terv "a kiszámíthatatlanság árnyékát veti" a brit gazdaságra és káosszal fenyeget. A Munkáspárt volt vezetője szerint Cameron a referendummal valójában csak saját pártja EU-ellenes szárnyának, a radikálisan EU- és bevándorlás-ellenes UKIP pártnak, valamint a brit média egyes "zabolátlanul EU-ellenes" orgánumainak próbál engedményt tenni szavazatnyereség reményében. Ez a kérdés azonban túl fontos ahhoz, hogy ilyen alkuk tárgyává tegyék - tette hozzá.

Blair szerint "a legfurcsább az egészben" az, hogy valójában Cameron sem akarja Nagy-Britannia távozását az EU-ból.