Az EBESZ kelet-ukrajnai missziója, amelyet 2016. március 31-ig hosszabbított meg a szervezet, elsősorban azt ellenőrzi, betartják-e a kelet-ukrajnai Donyec-medencében a február 12-i minszki tűzszüneti megállapodásban előírtakat.

A misszióban jelenleg negyven ország 452 megfigyelője vesz részt. Korábban az orosz és a német külügyminiszter felhívást intézett az EBESZ-hez, hogy hosszabbítsa meg az ukrajnai misszió mandátumát, és emelje fel a kelet-ukrajnai megfigyelők számát ezer főre.

Alexander Hug, az EBESZ megfigyelő missziójának helyettes vezetője csütörtökön Kijevben azt mondta, a napra pontosan egy hónappal ezelőtt aláírt minszki megállapodásban előírt és két nappal később életbe lépett tűzszünet továbbra is törékeny Kelet-Ukrajnában, még ha összességében be is tartják azt. Hug leszögezte, a frontvonalon jórészt betartják a fegyvernyugvást, a szórványosan előforduló lövésváltások ellenére.

Az EBESZ tisztségviselője két tűzfészket jelölt meg a válsággóc területén: az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt lévő utolsó nagyvárostól, a Fekete-tengeri kikötővárostól, Mariupoltól néhány kilométerre fekvő Sirokine falut, valamint a donyecki repülőtér romjainak környékét. A repteret az oroszbarát szeparatisták több hónapnyi összecsapások után januárban foglalták el az ukrán kormányerőktől.

"Pozitívum, hogy az összecsapások többsége könnyű vagy kis kaliberű fegyverekkel történik, és vannak arra utaló jelek, hogy a nehézfegyvereket kivonták" - mondta Hug.

A tisztségviselő ugyanakkor sajnálta, hogy az EBESZ-megfigyelők nem ellenőrizhették ezt a kivonást. Emellett az EBESZ a mai napig nem kapta meg a kivont fegyverek leltárját, és nem látogathatott el azokba a fegyverraktárakba, ahol ezeket a hadieszközöket őrzik - hangsúlyozta.

Az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok között dúló véres konfliktus becslések szerint eddig több mint hatezer halálos áldozatot szedett.