A járvány csúcsidőszakában 2800 amerikai katona állomásozott az érintett afrikai országokban. Jelenleg 1300-an vannak, és májustól már csak mintegy százan lesznek.

A létszám csökkentéséről hozott döntést hivatalosan Barack Obama elnök jelenti be szerdán egy washingtoni rendezvényen.

Kormányzati tisztviselők közlése szerint az amerikai katonák 15 egészségügyi kezelőközpont létesítésében segítettek, részt vettek több mint 1500 egészségügyi kisegítő szakember kiképzésében, és hozzájárultak az összesen milliárdos nagyságrendben érkező nemzetközi segélyek célba juttatásához is.

Az amerikai védelmi minisztérium alapos vizsgálatnak veti alá a hazaérkező katonákat, hogy egyértelműen kizárják a fertőzés lehetőségét.

Ez volt a legsúlyosabb ebolajárvány a vírus közel negyven évvel ezelőtti megjelenése óta. A kór terjedése Guineában kezdődött, majd Sierra Leonéra és Libériára is átterjedt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss adatai szerint a járványban tavaly február óta közel 9 ezren haltak meg. A fertőzések üteme azonban az elmúlt fél év alatt egyhatodára csökkent.

Az amerikai bejelentéssel szinte egy időben az ENSZ New York-i központjában kiszivárogtattak egy levelet, amelyben Angela Merkel német kancellár, Erna Solberg norvég miniszterelnök és John Mahama ghánai elnök azt kéri, hogy a világszervezet - az ebolajárvány tanulságaiból okulva - vizsgálja meg, miképpen lehetne felgyorsítani és összehangoltabbá tenni a nemzetközi fellépést egészségügyi katasztrófahelyzetek esetén. Az ebolafertőzések száma ugyan csökkenést mutat az érintett térségben, de a nemzetközi közösség nem ülhet tétlenül, meg kell vizsgálnia a válság nemzetközi kezelésében mutatkozott gyengeségek tanulságait - vélte a három vezető.