"Nagyvonalúak akarunk lenni, de néhány EU-tagállam egyáltalán nem fogad be menekülteket" - mondta a külügyminiszter.

Az európai közösségen belül Németország és Svédország helyezi el a legtöbb menekültet.

Wallström ezenkívül azt mondta, hogy Brüsszelnek a nemzetközi menekültügyi politika finanszírozásában is élen kellene járnia. "Világszerte mintegy ötvenmillió ember keres menedéket, többen, mint korábban valaha is, viszont úgy tűnik, összeomlott a nemzetközi segélyezési rendszer" - jegyezte meg a svéd diplomácia vezetője.

A külügyi tárcavezető emiatt támogatja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) azon követelését, amely miszerint az ENSZ tagállamainak számára bizonyos szintű kötelező hozzájárulást írnának elő. "Megengedhetetlen, hogy időközben már a világélelmezési programnak is vissza kell fognia a segélyezési szolgáltatásait, és egyre inkább egy-két állam vagy nem kormányzati szervezetek segítségétől függ" - jegyezte meg Wallström. Úgy vélte, a 28 EU-tagországnak önként vállalt kötelezettséggel kellene jó példát mutatnia a többi országnak.

Az Európai Unió területén egyre nagyobb terhet jelent a Földközi-tenger felől Afrikából vagy Törökország felől a Közel-Keletről érkező illegális bevándorlók egyre nagyobb száma. A helyzetet súlyosbítják a líbiai, kelet-ukrajnai, szíriai és iraki fegyveres konfliktusok.