A KTM a választásokon a hat nagyvárosból egyet, a tizenhat kisebb városból és megyéből ötöt volt képes megtartani. A fővárosban, Tajpejben a polgármesterségért induló független jelölt több mint 16 százalékkal kapott több szavazatot a Kuomintang színeiben indulónál.

Sajtóértesülések szerint a még szűk két évig hivatalban maradó Ma Jing-csiu elnök - felelősséget vállalva a történtekért - még ezen a héten lemond pártelnöki posztjáról.

A legtöbb elemző szerint a választás eredménye egyfajta kifejezése annak, hogy a 23 milliós Tajvan polgárainak nagy része nem tud azonosulni a 2008 óta hatalmon lévő kormányzat gyors ütemű közeledésével a szárazföldi Kínához. Mások ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy számos, a gazdasági helyzettel összefüggő belpolitikai oka van a KMT csúfos kudarcának. Ezek közé sorolják az élelmiszerbiztonságot, a lakásárakat, a bérek stagnálását és a jövedelmi egyenlőtlenségeket.

A sajtóban több helyütt a kormány iránti bizalmatlansági szavazásként értékelik a történteket, és a vereséget megalázónak minősítik. Megfigyelők szerint a Kuomintang vezetői meg akarják követni a választókat, a második terminusát töltő, Peking-barát Ma Jing-csiunak nemcsak kormánya összetételén kell változtatnia, hanem az eredmények okainak elemzése után a KMT-nek új belpolitikai irányt, súlypontokat is ki kell alakítania.

A kínai média tömör összefoglalóban adott hírt Tajvan történetének - a jelöltek és a posztok számát illetően - legnagyobb eddigi választásáról. A pekingi kormány tajvani ügyekben illetékes hivatalának szóvivője korábban rövid közleményben nyugtázta az eredményt, és kifejezte: bízik abban, hogy a Tajvani-szoros két partján élők folytatják a kapcsolatok békés fejlesztését, és "becsben tartják" a nehezen megszerzett eredményeket.

A Global Times című, angol nyelvű kínai napilap hétfői szerkesztőségi cikkében a tajvani demokrácia hosszan tartó próbájáról elmélkedik, és úgy véli, a KMT veresége a gazdaság és a társadalom nem megfelelő "menedzselésének" számlájára írandó. A lap szerint egyértelmű, hogy a vereség nem a függetlenségpártiak győzelmét jelenti, és ezzel a legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Haladó Párt (DPP) is tisztában van. Ha a DPP vissza akarja szerezni a hatalmat, észben kell tartania, hogy a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatokban elért eredmények "nem visszafordíthatók" - írták.

A tajvani kormánypártok váltakozásával jellemzett "mintademokráciáról" szólva a Global Times megállapítja, hogy az egyelőre nem hozott fényes jövőt a társadalom számára, és naivitás azt hinni, hogy a nyugati típusú demokrácia a társadalom fejlődésének záloga. A tajvani választásokra Pekingből "belső békével" kell tekinteni, annak tudatában, hogy minél fejlettebb lesz a szárazföldi Kína, annál valószínűtlenebb Tajvan eltávolodása - fogalmaz a szerző.

A Kuomintang párti köztársasági kormány a kínai polgárháború - a Kínai Népköztársaság 1949. októberi pekingi kikiáltása - után menekült Tajvanra, és azóta de facto független államként működik. Peking azonban Kína részének tekinti, és kinyilvánított célja az ország újraegyesítése.