Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes

I. világháborús hadikötvényeket törleszt a brit kormány

A költségvetés kamatterheinek csökkentése végett alacsonyabb kamatozású hitelekből törleszt I. világháborús kötvényadósságokat a brit kormány.

A brit pénzügyminisztérium pénteki bejelentése szerint azokról a meglehetősen ritka konstrukciójú, lejárat nélküli kötvényekről van szó, amelyeket még Winston Churchill későbbi miniszterelnök bocsátott ki pénzügyminiszterként 1927-ben, 4 százalékon rögzített kamattal.

Ezek az adósságpapírok is már a brit kormány által az I. világháború idején forgalmazott hadikötvények refinanszírozására szolgáltak.

Mai értéken még 2 milliárd fontnyi I. világháborús brit hadikötvény van hozzávetőleg 11 ezer magánbefektető kezén; ebből fizet vissza a kormány február 1-jéig 218 millió font (85 milliárd forint) tőkehányadot.

E kinnlevőségből a brit kormány legutóbb 1948-ban hajtott végre tőketörlesztést; azóta csak a kamatokat fizette, amit a kötvényforgalmazási szerződés 1932-ben, Neville Chamberlain akkori pénzügyminiszter - későbbi kormányfő - által végrehajtott módosítása lehetővé tesz.

George Osborne jelenlegi pénzügyminiszter azonban pénteken közölte, hogy mivel a jelenlegi piaci kondíciók közepette a hadikötvények rögzített kamatánál jóval alacsonyabb hozammal lehet kiadni állampapírokat, a kormány új kötvények kibocsátásával refinanszírozza a világháborús kötvénykötelezettségek tőkehányadának egy részét, csökkentendő a kamatterheket.

A tízéves brit állampapír (gilt) piaci hozama jelenleg 2,20 százalék körül mozog.

A Bank of England - a brit jegybank - 2009 márciusa óta 0,5 százalékos történelmi mélyponton tartja irányadó alapkamatát.

Ez abszolút mélységi rekord: a Bank of England 1694-es alapítása és a 0,5 százalékos alapkamat öt és fél évvel ezelőtti elérése között eltelt 315 évben soha nem csökkent 2 százalék alá a bank irányadó kamata.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×