Infostart.hu
eur:
385.61
usd:
328.61
bux:
120339.94
2026. január 21. szerda Ágnes

Peking: van esély egy kínai-japán csúcstalálkozóra

Van esélye egy kínai-japán csúcstalálkozónak az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) novemberi pekingi konferenciájának keretében - utalt rá a kínai külügyminiszter, akit az állami média idézett csütörtökön.

A világ második és harmadik legnagyobb gazdaságát vezető Hszi Csin-ping kínai elnök és Abe Sindzó japán kormányfő között a két ország közötti politikai feszültségek miatt még nem volt hivatalos találkozó hivatalba lépésük óta.

Vang Ji külügyminiszer a sokszor szóba hozott, de eddig mindannyiszor visszautasított találkozó lehetőségével kapcsolatban úgy fogalmazott, Kína - szerepéhez illően - minden vendége számára jó házigazda szeretne lenni. Mindazonáltal hozzáfűzte, a két ország kapcsolatát terhelő problémák és akadályok objektív, létező tények, amelyekről nem lehet nem tudomást venni. Kína reméli, hogy Japán hajlandó szembenézni ezekkel a problémákkal és őszinte szándékot mutat azok megoldására - tette hozzá Vang.

E problémák közül a legsúlyosabb egy kelet-kínai tengeri szigetcsoport feletti szuverenitás kérdésében kibontakozott vita. Peking és Tokió azt követően kezdett eltávolodni egymástól, hogy Japán 2012 őszén állami kézbe vette a Tiaojü/Szenkaku-szigetek nagyobb részét.

Ezután a kapcsolatok egyre fagyosabbá váltak, amiben része volt annak is, hogy a japán kormány egyes tagjai az elmúlt közel két évben a hősi halált halt japán katonák iránti tiszteletük jeléül több alkalommal is elmentek a Jaszukuni-szentélybe, a kormányfő pedig ajándékot adományozott az imahelynek, ahol a II. világháború japán főbűnöseinek is emléket állítottak.

Japán sajtóhírek szerint a kínai enyhülés mögött az áll, hogy Abe felajánlotta: elismeri a két ország közti szigetvita tényét. Tokió eddig ugyanis erre eddig nem volt hajlandó, mondván, a szigetek kétségkívül Japánhoz tartoznak.

Tavaly szeptemberben a szentpétervári G-20 csúcson Abe kezet fogott a kínai elnökkel, és azt követően mintegy öt percen át szót váltottak. A japán kormányfő ez alkalommal is kezdeményezte a kétoldalú kapcsolatok javítását. Hszi úgy vélte: a jó viszony helyreállításának feltétele, hogy a felek visszatérjenek a négy kínai-japán politikai dokumentumban foglaltakhoz.

Csütörtöki lapjelentések szerint Hszi Csin-ping Pekingben találkozott Fukuda Jaszuo volt japán kormányfővel. Fukuda júliusban már jelezte Hszinek, hogy Abe örömmel venné, ha a novemberi APEC-csúcs alkalmával sor kerülhetne kettejük megbeszélésére is. A kínai központi televízió szerint Hszi a legutóbbi alkalommal hangoztatta, országa a békés fejlődés útját kívánja folytatni és baráti viszonyt kíván fenntartani a szomszédjaival.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×