A nehéz fizikai munkára kényszerített, több mint tucatnyi ember és azóta elhunyt kényszermunkások családtagjai tavaly indítottak pert a japán vállalat ellen, amely a világháború alatt állítólag mintegy ezer, 12-18 éves dél-koreai lányt alkalmazott akarata ellenére fizetés nélkül a Japán északnyugati részén fekvő Tojama prefektúrában található üzemben.

A bíróság csütörtöki ítélete kimondta, a vádlott embertelen és törvénytelen cselekedetet hajtott végre azzal, hogy fiatal lányokat becsapott, majd munkára kényszerített. Az áldozatoknak úgy tudták, hogy tanulni utaznak Tojama városába, de ehelyett arra kényszerítették őket, hogy naponta 10-12 órán keresztül veszélyes fizikai munkát végezzenek egy lőszergyárban, megfelelő ellátás és fizetés nélkül.

A panaszosok Tojama város kerületi bíróságán 2003-ban már benyújtottak egy hasonló keresetet, amelyben 115 millió jen (mintegy 259 millió forint) kártérítést követeltek az elmaradt bérek és a japán kormány, valamint a vállalat okozta károk miatt.

A japán törvényszék akkor elismerte, hogy az 1910 és 1945 között Japán fennhatóság alatt álló Koreai-félszigetről a szigetországba csaltak fiatal lányokat, és a második világháború alatt kényszermunkásként dolgoztatták őket. A keresetet benyújtók kártérítési igényét 2011-ben a japán legfelsőbb bíróság azonban azzal az érveléssel utasította vissza, miszerint a panaszosok a Japán és Dél-Korea viszonyát normalizáló, 1965-ös szerződés miatt nem rendelkeznek jogalappal kompenzáció igénylésére.

Egy évvel később azonban a dél-koreai legfelsőbb bíróság kimondta, hogy az 1965-ös szerződés ellenére a korábbi dél-koreai kényszermunkásoknak továbbra is joguk van a kártérítésre. Sőt, a dél-koreai bírák szerint a korábbi japán bírósági döntés szembemegy a dél-koreai alkotmánnyal, amely törvénytelennek mondja ki a japán gyarmatosítás idején alkalmazott kényszermunkát.

A két kelet-ázsiai ország között területi vita és a világháború idején történtek különböző értelmezése miatt az utóbbi időben megnőtt a feszültség. Dél-koreai bíróságok 2012 óta három másik japán céget is kártérítés megfizetésére köteleztek, és egyes félelmek szerint a döntések végrehajtása ismét diplomáciai viszályt kavarhat Szöul és Tokió között.