Oleguer Pujol Ferrusola az igazságügyi szervek feltételezése szerint ismeretlen eredetű pénz "átmosásában" játszott főszerepet. Emiatt vizsgálódnak most például azzal kapcsolatban, hogy a gyanúsított korábban kétmilliárd euróért vásárolta meg a Banco Santander nevű bank 1152 irodáját.

Az illetékes főügyész vizsgálatot rendelt el azzal összefüggésben is, hogy Oleguer Pujol hotelt vásárolt a Kanári-szigeteken, mégpedig az adóparadicsomnak számító Virgin-szigetekről származó - ismeretlen eredetű - pénzen. Az ügyészség átnézi a kisebbik Pujol-fiú részesedéseit különféle olyan cégekben, amelyeket luxemburgi és hollandiai bejegyzésű vállalatok birtokolnak, a nyomozás kiterjed olyan cégekre is, amelyekben Oleguer Pujol igazgatói tisztséget tölt be.

Az igazságszolgáltatási szervek azt gyanítják, hogy a különféle ingatlanügyek révén két-hárommilliárd euró értékű pénzösszeget mosott át olyan cégek hálózatán keresztül, amelyek adóparadicsomnak számító országokban rendelkeznek bankszámlákkal.

Eközben a volt katalán államfő nagyobbik fia, Jordi Pujol Ferrusola és felesége ellen is folyik büntetőjogi eljárás ugyancsak pénzmosási ügyekben. A pénzügyi botrány a nyáron nem kímélte a híres volt politikus-apát, a most is kormányon lévő Konvergencia és Unió (CiU) párt alapítóját sem. Jordi Pujol július végén lemondott tiszteletbeli párttisztségeiről és életre szóló állami jövedelmeiről, miután beismerte, hogy évtizedeken át külföldön rejtegette a vagyona egy részét. Pujol 23 éven át, 1980 és 2003 között volt a gazdag spanyolországi tartomány elnöke. Nyugdíjas kiváltságai között volt eddig 82 ezer euró évi jövedelem, egy iroda, az ehhez tartozó személyzet és állami gépkocsi. A politikus hónapokig tartó tagadás után tette a beismerést, bocsánatot kért, és közölte, hogy kész az adóhatóság vagy bíróság elé állni.

A korrupciós botrányok szele egyre több közéleti személyt sodor magával Spanyolországban. Október elején sorra mondtak le tisztségeikről a madridi hitelkártya-botrány érintettjei, akik között két volt miniszter, több más politikus és szakszervezeti vezető is van. Az érintettek állítólag több mint tizenötmillió eurót (4 milliárd 660 millió forint) költöttek több mint tíz éven át saját célra (utazásra, szállodákra, éttermi fogyasztásra, ruhavásárlásra) a harmadik legnagyobb spanyol bank, a Caja Madrid pénzéből, köztük voltak a bank vezetői, igazgatók és tanácsadók.

A gyanúsítottak között szerepel Rodrigo Rato, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egykori vezérigazgatója, Spanyolország volt gazdasági minisztere, aki a hatalmon lévő néppárt egyik oszlopos személyisége. A névsorban található Virgilio Zapatero, a parlamenti kapcsolatokért felelős volt miniszter, akárcsak több tucat olyan ember, aki a kormányzó néppárt képviseletében látott el tanácsadói feladatokat a bankban, tizenegyen a szocialista párt, öten pedig az Egyesült Baloldal nevű párt által delegált szakértők voltak.

Az illetők az eddigi ügyészségi információk szerint fizetéskor nyilvántartásban nem szereplő hitelkártyákat használtak, amelyek egy létező bankszámlához kapcsolódtak, a banki könyvelésben pedig utólag, kézzel írták át a magánkiadásokról szóló tételeket. Állítólag egyfajta informatikai hiba formájában jelentek meg ezek a tételek a könyvelésben, mégpedig a reprezentációs költségek margóján. Összesen 86 ember "reprezentációs költségeit" biztosították ezekkel a fantomkártyákkal. A nyomozás eddigi eredményei szerint a bank mindent megtett a "hamiskártya-forgalom" álcázásért, így az adóhatóság sem tudott róla. Az ügyleteknek az vetett véget, hogy a bankot 2012-ben államosították.