Infostart.hu
eur:
367.86
usd:
335.48
bux:
143608.79
2026. november 18. szerda Jenő

Hivatalosan is a konzervatívok nyertek, de nem szereztek többséget Bulgáriában

A konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt kapta a legtöbb voksot a vasárnapi bulgáriai parlamenti választásokon, de nem szerzett parlamenti többséget - derült ki a hétfőn a bolgár választási bizottság által közölt hivatalos részeredményekből.

A voksok háromnegyedének összeszámlálása után a Bojko Boriszov volt kormányfő által vezetett jobboldali párt a szavazatok 32,5 százalékát kapta.

A kormányzó szocialisták (BSZP) súlyos vereséget szenvedtek, mindössze 15,29 százalékot értek el. A kormánykoalíció másik tagja, a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) nevű liberális párt ellenben jól szerepelt, 15,18 százalékot kapott.

Boriszov vasárnap este, a GERB győzelmét jelző exit poll felmérések közzététele után azt mondta, egyelőre nem látja, hogyan tudna kormányt alakítani, de "minden veszélyt kész vállalni" annak érdekében, hogy vezethesse az országot. A koalícióalakításról Boriszov hétfőn egyeztetésekbe kezd a párton belül.

Ugyanakkor a GERB egyik potenciális koalíciós partnere, a voksoláson a részeredmények szerint 8,5 százalékot elérő Reformblokk nevű konzervatív pártszövetség egy magas rangú tisztviselője azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy újra Boriszov legyen az ország miniszterelnöke.

Bár legutóbb, alig másfél éve szintén a GERB nyerte a választásokat, Boriszov kormánya 2013 februárjában a szegénység és a korrupció elleni tüntetések miatt távozásra kényszerült. Az őt követő szocialista-liberális koalíciót szintén tüntetések, illetve az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség sarkallta előre hozott voksolás kiírására.

Elemzők is úgy vélték, hogy az 55 éves Boriszovra nehéz koalíciós tárgyalások várnak, részben a parlamentbe jutott pártok nagy száma miatt is. Boriszov egy korábbi interjúban azt mondta, hogy akár egy nagykoalíciót is el tudna képzelni a szocialistákkal az ország "hosszú távú politikai stabilizálása" érdekében.

A részeredmények szerint nyolc párt lépte át a négyszázalékos parlamenti küszöböt. A választási részvétel ötven százalék alatt maradt, ez volt a legalacsonyabb az utóbbi huszonöt évben. Megfigyelők szerint az Európai Unió legszegényebb tagállamában az emberek kiábrándultak a politikai elitből, főként a burjánzó korrupció miatt.

Bulgária az utóbbi két évben folyamatos politikai instabilitástól és tartós gazdasági válságtól szenvedett. A most megalakítandó kabinet két éven belül már az ötödik lesz.

A következő kormánynak hatalmas politikai és gazdasági gondokkal kell szembenéznie. Mindenekelőtt el kell kerülnie a csőd által fenyegetett Corpbank összeomlását, emelnie kell az energiaárakat és a nyugdíjkorhatárt, kezelnie kell a Törökország felől érkező szíriai menekülthullámot, valamint az ukrán válság következményei. Utóbbi nemcsak az ország energiaellátását fenyegeti, mivel a kelet-ukrajnai konfliktus jelentősen visszavetette az Ukrajnába irányuló bolgár exportot és - a Moszkva elleni uniós szankciók miatt - az Oroszországba irányuló kivitelt is.

Címlapról ajánljuk

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×