A voksok háromnegyedének összeszámlálása után a Bojko Boriszov volt kormányfő által vezetett jobboldali párt a szavazatok 32,5 százalékát kapta.

A kormányzó szocialisták (BSZP) súlyos vereséget szenvedtek, mindössze 15,29 százalékot értek el. A kormánykoalíció másik tagja, a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSZ) nevű liberális párt ellenben jól szerepelt, 15,18 százalékot kapott.

Boriszov vasárnap este, a GERB győzelmét jelző exit poll felmérések közzététele után azt mondta, egyelőre nem látja, hogyan tudna kormányt alakítani, de "minden veszélyt kész vállalni" annak érdekében, hogy vezethesse az országot. A koalícióalakításról Boriszov hétfőn egyeztetésekbe kezd a párton belül.

Ugyanakkor a GERB egyik potenciális koalíciós partnere, a voksoláson a részeredmények szerint 8,5 százalékot elérő Reformblokk nevű konzervatív pártszövetség egy magas rangú tisztviselője azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy újra Boriszov legyen az ország miniszterelnöke.

Bár legutóbb, alig másfél éve szintén a GERB nyerte a választásokat, Boriszov kormánya 2013 februárjában a szegénység és a korrupció elleni tüntetések miatt távozásra kényszerült. Az őt követő szocialista-liberális koalíciót szintén tüntetések, illetve az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség sarkallta előre hozott voksolás kiírására.

Elemzők is úgy vélték, hogy az 55 éves Boriszovra nehéz koalíciós tárgyalások várnak, részben a parlamentbe jutott pártok nagy száma miatt is. Boriszov egy korábbi interjúban azt mondta, hogy akár egy nagykoalíciót is el tudna képzelni a szocialistákkal az ország "hosszú távú politikai stabilizálása" érdekében.

A részeredmények szerint nyolc párt lépte át a négyszázalékos parlamenti küszöböt. A választási részvétel ötven százalék alatt maradt, ez volt a legalacsonyabb az utóbbi huszonöt évben. Megfigyelők szerint az Európai Unió legszegényebb tagállamában az emberek kiábrándultak a politikai elitből, főként a burjánzó korrupció miatt.

Bulgária az utóbbi két évben folyamatos politikai instabilitástól és tartós gazdasági válságtól szenvedett. A most megalakítandó kabinet két éven belül már az ötödik lesz.

A következő kormánynak hatalmas politikai és gazdasági gondokkal kell szembenéznie. Mindenekelőtt el kell kerülnie a csőd által fenyegetett Corpbank összeomlását, emelnie kell az energiaárakat és a nyugdíjkorhatárt, kezelnie kell a Törökország felől érkező szíriai menekülthullámot, valamint az ukrán válság következményei. Utóbbi nemcsak az ország energiaellátását fenyegeti, mivel a kelet-ukrajnai konfliktus jelentősen visszavetette az Ukrajnába irányuló bolgár exportot és - a Moszkva elleni uniós szankciók miatt - az Oroszországba irányuló kivitelt is.