"A második világháború befejeződése óta első ízben fordult elő, hogy egy európai ország erővel ragadjon el területet egy másiktól" - írták a szerzők az Ukrajna elleni orosz agresszióról.

A főtitkár és az európai főparancsnok szerint a NATO alapvető küldetése a megváltozott világban ugyanaz marad: megvédeni minden tagjának területét, lakosságát és közös értékeit.

"Elkötelezettségünk a kollektív védelem iránt sziklaszilárd marad" - hangoztatta Ramussen és Breedlove.

A szerzők szerint a Walesben elfogadandó készültségi akcióterv három összetevőre épül majd. Először: a NATO-nak a szövetségesek biztonságának szavatolására tett lépésekre építve hosszabb távon is fenntarthatóvá kell tennie azokat.

Másodszor: a NATO-erők kelet-európai jelenlétét mindaddig fenn kell tartani, ameddig az szükséges, javítani kell a hírszerzési adatok beszerzésén és megosztásán, frissíteni kell a védelmi terveket, valamint gyakrabban, több helyen és sokféle közös hadgyakorlatot kell tartani.

Harmadszor: a szövetségnek javítania kell a gyorsreagálási képességén, a NATO Reagáló Erőnek (NRF) a korábbinál is gyorsabban, a bajok első jelére, még a konfliktus kitörése előtt fel kell tudnia fejlődni. A gyorsaságnak kulcsszerepe van a NATO határai mentén jelentkező, hirtelen támadt fenyegetések meggátolásában. A gyorsreagálású erők felszerelését és ellátmányát a könnyen mozgathatóság érdekében előre ki kell telepíteni.

Rasmussen és Breedlove úgy vélekedett, hogy a NATO-nál a változtatásokhoz szükséges felszerelés, képességek és szaktudás már rendelkezésre áll, ám változtatásokra van szükség a csapatok állomásoztatása és elhelyezkedése terén, valamint az infrastruktúrában.

"Ezen változások ugyancsak megkövetelik majd a modern és telepíthető erőkbe való folyamatos beruházást. A walesi csúcs kulcslehetőség arra, hogy megforduljon a védelmi költségvetések hanyatlásának trendje és hogy igazságosabban oszoljon meg a biztonságért való felelősség" - írta Rasmussen és Breedlove.