Az új intézkedések tömeges elbocsátásokat tesznek lehetővé a közszférában, a munkájukat vesztők száma a következő években akár a 15 ezret is elérheti. A csomag emellett egy luxusadó bevezetését is tartalmazza, ezzel mások mellett az úszómedencével rendelkező házak vagy luxusautók tulajdonosait sújthatják.

Az elmúlt napokban a görög lakosság sztrájkokkal és tüntetésekkel tiltakozott a tervek ellen, különös tekintettel az elbocsátásokra. A görög állami szektort a nemzetközi szakértők gyenge hatékonyságúnak és túlméretezettnek tartják, a lakosság ugyanakkor már nehezen tűri az újabb szigorító intézkedéseket és elbocsátásokat.

A szerdai szavazás idején mintegy ötezren tüntettek Athénban a parlamentnél. Ez a szám mindazonáltal jóval kisebb, mint a legemlékezetesebb tavalyi tömeges tiltakozásokon résztvevőké.

A görög kormánynak a csomag kétnapos heves vitája után sikerült megszereznie a szükséges többséget a 300 fős parlamentben. A 293 jelen lévő honatyából 153-an voksoltak a jogszabály mellett.

Ez volt az első gyakorlati próbája annak is, mennyire életképes Antonisz Szamarasz miniszterelnök kormánya, amely a múlt hónapban kétpártivá soványodott a görög köztévé hirtelen bezárásához vezető döntés miatt.

A pozitív kimenetelű szavazás megnyitja az utat Athén előtt, hogy hozzáférjen az újabb - hétmilliárd eurónyi - hitelrészlethez az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).

Szamarasz a mostani szavazás előtt egy televíziós beszédben bejelentette, hogy az adósságválság négy évvel ezelőtti kezdete óta első ízben Görögország nemcsak adót emel, hanem csökkent is. Az éttermekben alkalmazott áfát veszik vissza 23-ról 13 százalékra augusztus elsejétől. A miniszterelnök azt hangoztatta, ez is azt mutatja, hogy "már nincs messze a megmászandó hegy teteje", amelynek elérése után jobb napok köszöntenek a görög népre.
Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró értékű hitelszerződést kötött nemzetközi partnereivel. Ezekért cserében súlyos bércsökkentéseket, elbocsátásokat és adóemeléseket kellett vállalnia, ami viszont hatéves recesszióhoz és 27 százalékos munkanélküliséghez vezetett.