A román elnök a Digi 24 hírtelevíziónak adott interjújában tért ki a székely szabadság napja elnevezésű autonómiatüntetésre.

Arra kérdésre, hogy ha léteznek az országban magyar többségű megyék, miért ne lehetne magyar többségű régió, a román államfő úgy reagált: "senki sem mondja, hogy nem létezhet, de Kovászna és Hargita nem tudja eltartani magát".

Az államfő szerint a két megyét "dolgos és találékony" emberek lakják, de évtizedekig csak magyar tőkéjű cégeket fogadtak a térségben, így "mindenféle 500 dolláros kft. jött oda", nagybefektetők viszont elkerülték a térséget.

"Hallottam, a marosvásárhelyi tüntetésen azt követelték, hogy maradjon helyben az adó. Ha abból kéne megélniük, amit abban a két megyében termelnek, a legszegényebbek lennének európai szinten" - mondta a román elnök, aki szerint Hargita és Kovászna megye jelentős támogatást kap az állami költségvetésből.

A demonstrációról szólva Basescu kifejtette: még egy kétharmados többség sem jogosít fel a törvények megsértésére, így mindegy, hogy ötezren vagy ötvenezren kérik az autonómiát, hiszen a román alkotmány nem teszi azt lehetővé.

"Akik autonómiát akarnak, azoknak meg kell határozniuk, miről beszélnek, mert én nem tudom, mit akarhatnak még: az iskolák, a kórházak a helyi közigazgatásnál vannak, ugyanúgy a költségvetés is, csak a kompenzációs pénzek jönnek a központi büdzséből. A beruházási prioritásokat a közösség igényeihez igazíthatják. Mit értnek autonómia alatt egy olyan szinten decentralizált országban, mint amilyen Románia? Ezt tisztázni kell" - mondta a román államfő.

Traian Basescu következetesen Hargita és Kovászna megyét (Románia két magyar többségű megyéjét), és nem Székelyföldet (amely Maros megye egy részét is magába foglalja) említette a műsorban. A román politikusok és újságírók többsége az "úgynevezett Székelyföld" kifejezést szokta használni, ezzel is jelezve, hogy nem ismerik el ennek a történelmi-földrajzi entitásnak a létét.

Vasárnap a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezésére nagyszabású demonstráció zajlott Marosvásárhelyen a Székelyföld területi autonómiájáért. A tüntetők - közfelkiáltással elfogadott, a bukaresti kormányhoz intézett - petíciójukban a székely jelképek üldözésének beszüntetését is követelték, és tiltakoztak minden olyan közigazgatási átszervezés ellen, amely a Székelyföldet román többségű régiókba tagolná be.