Infostart.hu
eur:
363.98
usd:
330.66
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

A Falkland-szigetek lakói brit fennhatóságra szavaztak

Elsöprő, 99,8 százalékos többséggel úgy döntöttek a Falkland-szigeteken tartott népszavazáson, hogy a terület továbbra is Nagy-Britanniához tartozzon.

A közép-európai idő szerint kedd hajnalban közölt eredményekből az is kiderül, hogy az argentin szárazföldtől 400 kilométerre fekvő szigetek (argentin nevükön Malvin-szigetek) 1672 választásra jogosultjának 92 százaléka részt vett a vasárnap és hétfőn rendezett voksoláson.

Az összes leadott szavazatból mindössze három szólt a brit fennhatóság megőrzése ellen.

Argentína, amely magáénak követeli a területet, már előre törvénytelennek nyilvánította a referendumot. A dél-amerikai ország vezetése azt is jelezte, hogy az eredmény nem hoz változást a szigetekkel kapcsolatos politikájában.

A Londontól mintegy 13 ezer kilométerre fekvő Falkland-szigetek 1833 óta vannak brit ellenőrzés alatt, miután a brit gyarmati erők elűzték onnan az argentin hatóságok képviselőit.

Az argentin katonai junta 1982. április 2-án hozzákezdett a Falkland-szigetek megszállásához. Az azt követő, június 14-ig tartó háborúban a dél-amerikai ország vereséget szenvedett, 649 katonáját vesztette el, a britek pedig 255-öt.

A lakók most maguk kezdeményezték a népszavazást, amelynek kimenetele még ebben az arányban sem számít meglepetésnek. A helyiek elsősorban abban reménykedtek, hogy a brit fennhatóságot megerősítő szavazás világos üzenetet küld az argentin vezetésnek. Utóbbi azonban azt hangoztatja, hogy a lakók Nagy-Britannia által betelepített közösséget alkotnak, amely nem igényelhet önrendelkezési jogot.

Az ENSZ egy bizottsága korábban tárgyalásos megoldásra szólította fel a két érintett országot.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Váratlan bejelentés érkezett az Európai Parlamentből: pont kerülhet a Magyarországot érintő eljárás végére

Váratlan bejelentés érkezett az Európai Parlamentből: pont kerülhet a Magyarországot érintő eljárás végére

Több jelentős jogállamisági reformot is sikeresen végrehajtott a tavaszi választások óta felállt új magyar kormány, de a 7. cikk szerinti eljárás decemberben várható lezárásához további lépésekre lesz szükség. Tineke Strik, az eljárás európai parlamenti jelentéstevője szerint a korrupcióellenes és médiaügyi intézkedések biztatóak, ám a kisebbségeket érintő diszkriminatív szabályok, a menekültügyi rendszer és az igazságszolgáltatás függetlensége terén még maradtak orvosolandó hiányosságok – jelentette a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×