A szavazóhelyiségek nem egy időben nyíltak meg: Zürichben már reggel 6 órakor, Bernben 8-kor, Genfben csak 10-kor. A svájciak közül azonban - akiket évente többször hívnak referendumra - igen sokan már két-három héttel korábban levélben voksoltak.

A népi kezdeményezés intézménye feljogosítja a svájci állampolgárokat arra, hogy törvénymódosítást javasoljanak. Egyes cégfőnökök csillagászati jövedelmeinek láttán összegyűlt a szükséges százezer aláírás az elindítójáról "Minder-kezdeményezésnek" elnevezett iniciatívára.

A beadvány szövege szerint "rögzíteni kell a határokat a tőzsdén jegyzett vállalatoknál, hogy azok a jövőben ne fizethessenek túlzott jövedelmeket felső vezetőiknek". Ennek érdekében három fő rendelkezést indítványoz a kezdeményezés:

Az igazgatótanácsi tagok megbízatását egy évre korlátozzák, tiltsanak meg bizonyos juttatásokat, például a köznyelvben "aranyozott ejtőernyőnek" nevezett végkielégítéseket és a cégvásárlásokért adott prémiumokat. Továbbá azt, hogy az igazgatótanács és a vezetőség díjazását a részvényesek közgyűlése hagyja kötelezően jóvá, ahol a részvényesek évente szavazhatnak az igazgatótanács és a vezetés tagjainak rendelkezésére bocsátott összegekről. Aki pedig nem tartja magát e szabályokhoz, az három évig terjedő börtönnel és "évi jövedelmének akár hatszorosát elérő pénzbírsággal" legyen büntethető.

A kormány és a felsőház (szenátus) a kezdeményezéssel szemben foglalt állást, az előzetes felmérések szerint viszont a szavazók elfogadják azt. A kormány attól tart, hogy egyes nagyvállalatok ennek nyomán külföldre teszik át székhelyüket". A parlament kidolgozott egy enyhébb ellentervezetet, amely lehetővé tenne kivételeket a végkielégítések ügyében, s ha a népi kezdeményezés nem kap jóváhagyást a referendumon, akkor a parlamenti változat léphet majd érvénybe.