Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
328.42
bux:
146467.45
2026. november 12. csütörtök Jónás, Renátó

Vita a külföldiek szavazati jogáról

Ugrásszerűen megnőtt azoknak a franciáknak az aránya, akik elutasítják, hogy az Európai Unión kívülről érkezett, az ország területén élő külföldi állampolgárok is szavazhassanak a helyhatósági választásokon. A kérdés a baloldalt is erősen megosztja, így nem kizárt, hogy Francois Hollande államfőnek erről a kampányígéretéről is le kell mondania.

Egy felmérés szerint a franciák 63 százaléka hallani sem akar arról, hogy az unión kívülről származó külföldiek is szavazhassanak a helyhatósági választásokon. A változást a szakemberek radikálisnak mondják, a szocialista kormány által erőltetett ötletet elutasítók aránya ugyanis két év alatt nem kevesebb, mint 21 százalékkal ugrott meg.

A CSA közvéleménykutató felméréséből az derül ki, hogy bár a baloldali szavazók 60 százaléka továbbra is támogatja a Francois Hollande által még a választási kampányban megfogalmazott kezdeményezést, a véleményüket az elmúlt két évben megváltoztatók is leginkább ebből a körből kerülnek ki. Általában véve 17 százalékkal emelkedett azoknak a baloldali szavazóknak az aránya, akik elutasítják a külföldiek szavazati jogát, a szocialista táborban ez a változás azonban ennél is drasztikusabb, egészen pontosan 23 százalékos.

A CSA kutatói a baloldali szavazatokat elemezve azt is kiemelik, hogy az elutasításban a társadalmi hovatartozás különösen fontos szerepet játszik. A munkások 68 százaléka például ellenzi a tervet, de ennél is beszédesebb, hogy 47 százalékuk az "erősen ellenzem" választ ikszelte be a kérdőíveken. A felső és középvezetői posztokat betöltőknél a helyzet ennek csaknem a fordítottja, a külföldiek szavazati jogát 66 százalékuk támogatja.

A jobboldali ellenzék vezetői egyöntetűen jelezték, hogy ellenzik a kormány tervét, ami a felmérés eredményeinek ismeretében teljesen érthető: a rájuk szavazók körében az elutasítás ugyanis 88 százalékos szinten áll. Az ellenzéki elemzők egy jelentős része egyébként úgy véli, a szocialisták a külföldiek szavazataival akarják magukat a hatalomba bebetonozni.

A májusi elnökválasztáson ugyanis már látni lehetett, hogy a muzulmán vallású franciák 73 százaléka Francois Hollande-ra szavazott, márpedig azok a külföldiek, akiket a jelenlegi kezdeményezés érint többnyire afrikai és közel-keleti országokból érkeztek, és többségükben muzulmán vallásúak.

A tervet ellenzők azt mondják, első ránézésre valóban ártatlannak tűnik, hogy a polgármesterek, illetve a helyi képviselők megválasztásába az amúgy Franciaországban adózó külföldiek is beleszólhassanak. A gond szerintük ott kezdődik, hogy a helyi tanácsosok a szenátorok megválasztásában is részt vesznek, a polgármesterek pedig az államfőjelöltek ajánlásában játszanak rendkívül fontos szerepet. Ebben a megvilágításban a kérdésnek lényegesen komolyabb a hordereje.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

A nagy vita előtti két kis vita – Először Európa, majd az Európai Unió ül össze most

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense a kétnapos dublini európai találkozóval kapcsolatban az InfoRádióban elmondta: a 48 országos csoportosulás immár 9. alkalommal ül össze 4 év alatt, másnap viszont már az unión kívül álló országok nélkül, informálisan, a november végi csúcsot előkészítő vitát folytatnak a tagállamok a következő 7 éves költségvetésről és az ezzel immár szorosan összefüggő ukrajnai finanszírozásról. Utóbbi lehetséges módjáról is beszélt a szakértő.

Répássy Róbert a meghallgatásán javaslatot is tett a Tisza-kormánynak

A végrehajtói klánok megtörésére törekedett az igazságügyi tárca az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után – jelentette ki Répássy Róbert, a minisztérium volt államtitkára az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti meghallgatásán.
inforadio
ARÉNA
2026.11.12. csütörtök, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő
Haladnak a béketárgyalások, Kijev sötétségbe borul - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Haladnak a béketárgyalások, Kijev sötétségbe borul - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Haladnak a béketárgyalások: Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a tegnap lezárult, Abu-Dzabiban tartott egyeztetések komoly előrelépést jelentenek, viszont az ukrán fél által javasolt tűzszünetre továbbra is nemet mond Moszkva. Ma Oroszországba repül Donald Trump diplomáciai csapata: arról akarják meggyőzni a Kremlt, hogy engedjék oda a tárgyalóasztalhoz az EU küldötteit is. A fronton elérték az oroszok Szlovjanszk agglomerációját: a keleti Mikolaivka település határán már szólnak a fegyverek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború csütörtöki eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×