Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Vita a külföldiek szavazati jogáról

Ugrásszerűen megnőtt azoknak a franciáknak az aránya, akik elutasítják, hogy az Európai Unión kívülről érkezett, az ország területén élő külföldi állampolgárok is szavazhassanak a helyhatósági választásokon. A kérdés a baloldalt is erősen megosztja, így nem kizárt, hogy Francois Hollande államfőnek erről a kampányígéretéről is le kell mondania.

Egy felmérés szerint a franciák 63 százaléka hallani sem akar arról, hogy az unión kívülről származó külföldiek is szavazhassanak a helyhatósági választásokon. A változást a szakemberek radikálisnak mondják, a szocialista kormány által erőltetett ötletet elutasítók aránya ugyanis két év alatt nem kevesebb, mint 21 százalékkal ugrott meg.

A CSA közvéleménykutató felméréséből az derül ki, hogy bár a baloldali szavazók 60 százaléka továbbra is támogatja a Francois Hollande által még a választási kampányban megfogalmazott kezdeményezést, a véleményüket az elmúlt két évben megváltoztatók is leginkább ebből a körből kerülnek ki. Általában véve 17 százalékkal emelkedett azoknak a baloldali szavazóknak az aránya, akik elutasítják a külföldiek szavazati jogát, a szocialista táborban ez a változás azonban ennél is drasztikusabb, egészen pontosan 23 százalékos.

A CSA kutatói a baloldali szavazatokat elemezve azt is kiemelik, hogy az elutasításban a társadalmi hovatartozás különösen fontos szerepet játszik. A munkások 68 százaléka például ellenzi a tervet, de ennél is beszédesebb, hogy 47 százalékuk az "erősen ellenzem" választ ikszelte be a kérdőíveken. A felső és középvezetői posztokat betöltőknél a helyzet ennek csaknem a fordítottja, a külföldiek szavazati jogát 66 százalékuk támogatja.

A jobboldali ellenzék vezetői egyöntetűen jelezték, hogy ellenzik a kormány tervét, ami a felmérés eredményeinek ismeretében teljesen érthető: a rájuk szavazók körében az elutasítás ugyanis 88 százalékos szinten áll. Az ellenzéki elemzők egy jelentős része egyébként úgy véli, a szocialisták a külföldiek szavazataival akarják magukat a hatalomba bebetonozni.

A májusi elnökválasztáson ugyanis már látni lehetett, hogy a muzulmán vallású franciák 73 százaléka Francois Hollande-ra szavazott, márpedig azok a külföldiek, akiket a jelenlegi kezdeményezés érint többnyire afrikai és közel-keleti országokból érkeztek, és többségükben muzulmán vallásúak.

A tervet ellenzők azt mondják, első ránézésre valóban ártatlannak tűnik, hogy a polgármesterek, illetve a helyi képviselők megválasztásába az amúgy Franciaországban adózó külföldiek is beleszólhassanak. A gond szerintük ott kezdődik, hogy a helyi tanácsosok a szenátorok megválasztásában is részt vesznek, a polgármesterek pedig az államfőjelöltek ajánlásában játszanak rendkívül fontos szerepet. Ebben a megvilágításban a kérdésnek lényegesen komolyabb a hordereje.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Előbukkant a legújabb béketerv, Moszkva Európát sem támadhatná – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első alkalommal ismertette azt a húszpontos békekeretet, amelyről Ukrajna és az Egyesült Államok tárgyal, és amely az Oroszországgal kötendő megállapodás alapjául szolgálhat. Az elnök mielőbbi tárgyalásokat sürgetett Donald Trumppal ezeknek az ügyeknek a rendezésére - írja a Reuters hírügynökség. Oroszország és Ukrajna átfogó megnemtámadási megállapodást köt, amelynek betartását űralapú, pilóta nélküli megfigyelőrendszer ellenőrzi. Az Egyesült Államok, a NATO és az európai országok a NATO ötödik cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciákat vállalnának Ukrajna felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×