Az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményének számító biztosi testület strasbourgi ülésén elfogadta azt a jelentést, amely - a tavaly, zömmel a magyar EU-elnökség alatt kidolgozott, tavaly december 13-án életbe lépett úgynevezett hatos jogszabálycsomag értelmében - áttekinti, mely tagországok esetében kell alaposabb vizsgálatot folytatni, majd szükség esetén figyelmeztető jelzést adni a makrogazdasági egyensúlyhiány megelőzése, illetve kiküszöbölése érdekében.

A Riasztási Mechanizmus Jelentésnek (Alert Mechanism Report) nevezett dokumentum Magyarország mellett Belgium, Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovénia vonatkozásában ítélte indokoltnak a mélyebb vizsgálódást.

Ausztria, a Cseh Köztársaság, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország és Szlovákia tekintetében nem tartott szükségesnek további, alaposabb vizsgálódást az Európai Bizottság. Négy EU-tagállam - Görögország, Írország, Portugália és Románia - ügyében az a helyzet, hogy ezek az országok az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltételekhez kötött pénzügyi támogatási programjának a kedvezményezettjei, és mint ilyenek, már eleve kiterjedt gazdaságpolitikai vizsgálat alatt állnak.

Magyarországról szólva a jelentés megállapította, hogy "nagy egyensúlyhiányok éles kiigazítása történt meg", ugyanakkor "továbbra is magas az eladósodottság szintje, különösen a közszférában, de a magánszektorban is". Magyarország külső eladósodottsága az uniós végrehajtó testület szerint a legmagasabb szinten van az EU-n belül.

A makrogazdasági egyensúlyhiány-eljárás (Macroeconomic Imbalance Procedure, MIP) során, ha megállapítást nyer az egyensúlyhiány veszélye, a tagállami kormányokat tömörítő Tanács ajánlásokat tesz az érintett tagállamnak, amely ennek alapján kiigazító tevékenységi tervet (corrective action plan) köteles készíteni. A Tanács ennek megvalósítására határidőket tűz ki. A MIP kezdő fázisát jelenti a most első ízben elkészített Riasztási Mechanizmus Jelentés, amely 10 mutatószám alapján azonosítja, mely nemzetgazdaságok lehetnek veszélyes mértékben sérülékenyek. E mutatók között található például a versenyképesség romlása, az eladósodottság magas szintje, illetve a különböző javak árszínvonalának "buborékszerű" duzzadása.

Reagált az NGM

A 2011 végén hatályba lépett hatos jogszabálycsomag eredményeként az Európai Unión belüli gazdaságpolitikai felügyeleti mechanizmus kiegészült a makrogazdasági egyensúlytalanságok vizsgálatával. A vizsgálat első lépéseként az Európai Bizottság minden év elején egy rövid jelentésben elemzi a tagállamok helyzetét a makrogazdasági egyensúlytalanságok tekintetében - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium InfoRádiónak eljuttatott közleményében.

A Bizottság 10 előre meghatározott makrogazdasági indikátor alapján és az azokhoz tartozó közgazdasági gyorsértékelés segítségével állapítja meg, mely országok esetében van szükség alaposabb közgazdasági elemzésre az új makrogazdasági egyensúlytalansági felügyeleti mechanizmus keretében. Az alapos elemzés célja, hogy kiderüljön, hogy valóban fennáll-e túlzott egyensúlytalanság az adott országban.

A Bizottság február 14-én megjelent jelentése alapján 12 tagállam (közöttük Magyarország) esetében javasolja alaposabb közgazdasági elemzés elvégzését. A 4 pénzügyi csomagban részesülő országot (Görögország, Írország, Portugália és Románia) nem vizsgálta a Bizottság.

Magyarország esetében a 10 indikátor közül csupán 2 jelzett egyensúlytalansági problémát, az államadósságot és a nettó befektetési pozíciót mérő mutatón haladták meg a határértékeket. E két mutatón túl a Bizottság figyelembe vette a külső adósság magas szintjét és annak devizális szerkezetét is. Mindezen mutatók állományi jellegű mutatók. Ez azt jelenti, hogy a múltban hosszú időszakon keresztül alakultak ki a magas, határértéket meghaladó értékek.

A kormánynak kezdetektől fogva célja a magas államadósság és a magánszektor devizaadósságának csökkentése. Ezt szolgálják a Széll Kálmán Terv strukturális kiadáscsökkentő intézkedései és a devizahitelesek problémáinak megoldását célzó lépések - zárul a közlemény.