A gyermekek online bántalmazása elleni védekezésről rendezett konferenciát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara. A szimpózium célja az volt, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos tudás fejlesztéséről, illetve az ezzel kapcsolatos problémák feltárásáról és az esetleges megoldási lehetőségekről alakuljon ki diskurzus – mondta az InfoRádióban Varga Árpád. Elmondása szerint kiváltképpen azok a témák merültek fel, amelyek a gyermekek mindennapi digitális interakciója kapcsán előfordulnak, így például a túlzott online jelenlétük vagy a különböző szolgáltatásoknak való kitettségük.

Ezek kapcsán az NMHH munkatársai szót ejtettek a szabályozási kérdésekről; Varga Árpád például arról, hogy a jövőben létrejöhet az egységes európai koordinációs központ (EUCSA), amely a már ismert gyermekpornográf tartalmak elemzésében és az új jogsértések feltárásában nyújthat előrelépést. A rendelettervezet célja főképp az lenne, hogy a tárhelyszolgáltatók számára monitorozási, tehát ellenőrzési lehetőséget, illetve kötelezettséget írjon elő annak érdekében, hogy a különböző szolgáltatásokon, így például a közvetlen üzenetküldő alkalmazásokon belül az esetleges gyermekpornográf tartalmak nyomon követhetővé váljanak. Mindez a gyakorlatban azt jelentené, ha gyermekpornográfiát megvalósító képek, videók vagy üzenetek bukkannak fel, akkor lehetőség lenne ezeknek a tartalmaknak a jelentésére, a kezelésére, valamint az elemzésre annak érdekében, hogy a későbbiekben az ilyen típusú gyakorlatokat megakadályozzák, illetve európai uniós szinten ezeknek a nyomozati tevékenységét is magasabb szintre helyezzék – magyarázta az NMHH gyermekvédelmi főosztályának elemzője.

Arra a kérdésre, hogy egy olyan folyamatosan változó világban, mint az online tér, mennyire nehéz jogszabályokkal megakadályozni az ilyen eseteket, Varga Árpád kifejtette: a probléma abból ered, hogy a jogalkotásnál mindig figyelembe kell venni az állampolgároknak, illetve a felhasználóknak a személyiségi jogait, így például az adatvédelemhez fűződő jogaikat; vagyis minden monitorozási vagy ellenőrzési tevékenységnél tiszteletben kell tartani a személyes üzeneteket, a privát beszélgetéseket és egyéb információkat. A nehézséget tehát az okozza, hogy hogyan tudnak egyfajta egyensúlyi helyzetet hozni abba, hogy utolérjék a problémás tartalmakat, miközben megvédjék az emberek személyiségi jogait is. Ha ebben lesz egy egyfajta konszenzus akár az Európai Unión belül is, akkor lehet új és jó szabályozási irányvonalakat kialakítani – tette hozzá.

"A gyakorlatban a bejelentéseknek a megtétele, az állampolgároknak az aktivitása is nagyon fontos ezen a téren. A jó szabályozás csak akkor tud működni, ha emellett egyébként aktív közösségi együttműködés is van" – emelte ki Varga Áprád.

A konferencián ezzel kapcsolatban Csalár Dorina, az Internet Hotline osztályvezetője tartott előadást, aki kifejezetten felhívta az NMHH Internet Hotline szolgáltatására a figyelmet, amelynek az a lényege, hogy például az ilyen gyermekpornográf tartalmakat bejelenthetik a hatósághoz, és a hatóság munkatársai segítenek ezeknek a tartalmaknak az eltávolításában, illetve továbbítják ezeket a megfelelő nyomozati szerveknek.