Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár már egy héttel ezelőtt közölte ezt a szándékot, hozzátéve, hogy a nagykövetek erről előzetes döntést is hoztak. A hivatalos, megerősítő döntéssel azonban mostanáig vártak, hogy időt adjanak Rasmussennek a voltaképpeni "megbízóval", vagyis az ENSZ-szel, valamint a "kedvezményezettel", az új líbiai vezetéssel való konzultációra.

Az atlanti szövetség március vége óta látta el az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott felhatalmazás alapján a líbiai küldetést, amelynek hármas célja volt. Egyfelől a polgárháború sújtotta Líbia légterében érvényesíteni kellett a repülési tilalmat, hogy legalább a levegőből ne lehessen támadni a lakosságot, másfelől be kellett tartatni a tenger felől a fegyverszállítási tilalmat, harmadrészt pedig meg kellett védeni - akár erő alkalmazásával is, de NATO-katonák szárazföldi bevetése nélkül - a harcok által fenyegetett civileket. E harmadik célfeladat alapján hajtottak végre a NATO-országok és szövetségeseik légi csapásokat a Kadhafi-erők katonai objektumai, illetve harci egységei ellen.

Az észak-atlanti szervezet által irányított műveletekben tevékenyen 12 tagország, valamint 4 NATO-n kívüli állam vett részt.

A líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács azt szerette volna, ha a NATO vezette oltalmazó műveletet - illetve azon belül legalábbis a légi és tengeri járőrözést - még egy hónapig tovább folytatják.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban csütörtökön hatályon kívül helyezte a NATO-nak hét hónapja adott felhatalmazását arra, hogy katonai műveleteket hajtson végre Líbiában. Ennek nyomán egyértelmű volt, hogy az Észak-atlanti Tanácsként pénteken összeülő tagállami NATO-nagykövetek a műveletek befejezéséről hoznak döntést.