Az elnöklő Herman Van Rompuy közlése szerint a 17 euróövezeti ország vezetőjének néhány órás brüsszeli megbeszélésén - amely a teljes EU csúcstalálkozóját követte közvetlenül - valamennyi vitatott témában, így a súlyos görög pénzügyi helyzet tartós rendezésében, a bankok feltőkésítésében, az euró stabilitását segítő mechanizmus továbbfejlesztésében, valamint a gazdasági fegyelem és együttműködés javításában további előrelépést értek el, de a következő három napban még számos részletet ki kell dolgozni.

Hangoztatta: azért nem döntöttek semmiről véglegesen, mert a tárgyalt témák összefüggnek, azokról egyetlen közös döntéssel kell határozni.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke 72 óra türelmet kért a határozatok bejelentésére.

A csúcstalálkozó kétlépcsős megrendezésének az is fontos oka, hogy Németországban a törvényhozás beszámolóra kötelezte a kormányt a német adófizetők pénzét is érintő uniós döntésekről, még azok véglegesítése előtt.

A vasárnap külön nyilatkozó Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szintén úgy értékelte, hogy komoly haladást tettek az euróövezeti adósságválság megoldása felé. Részleteket azonban ő sem közölt, zárónyilatkozatot nem adtak ki.

Van Rompuy a pénteken kezdődött háromnapos maratoni EU-találkozósorozatot is lezáró sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a 27 ország állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács "néhány tagjának" még szerdáig meg kell győznie kollégáit arról, hogy országa teljes egészében végrehajtja a korábban kilátásba helyezett intézkedéseket. Jóllehet neveket nem említett, szavaiból kiderült, hogy Olaszország ezen tagállamok között található, Belgium viszont nem.

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök este maga is elismerte, hogy országától további lépéseket kértek, és jelezte, hogy a nyugdíjrendszer reformjáról már hétfőre rendkívüli kormányülést hív össze.

José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök a csúcs után úgy nyilatkozott, hogy Madrid erőfeszítéseit a résztvevők elismerték. Spanyolországot is rendszeresen említik azon tagállamok között, amelyekre fennáll az adósságválság kiterjedésének kockázata.

Görögországgal kapcsolatban Van Rompuy azt mondta, hogy a csúcstalálkozón üdvözölték azt a miniszteri döntést, amellyel felszabadították a következő, 8 milliárd eurós nemzetközi hitelrészletet. Jelezte, hogy egy új programon, olyan megoldáson dolgoznak, amely a magánbankok nagyobb mértékű bevonásával növeli a gazdaság fenntarthatóságát a dél-európai országban.

Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő annyit elárult a készülő tervekből, hogy azok könnyítik az ország adósságterheit, így várhatóan enyhülni fog az Athénra nehezedő pénzügyi nyomás.

Herman Van Rompuy a válság tovaterjedése elleni hatásos tűzfalként írta le azokat az elképzeléseket, amelyek az euróövezeti pénzügy stabilitási mechanizmus (EFSF) "forrásainak maximalizálását" célozzák. Elmondta: cél ugyanakkor az is, hogy az EFSF-et "támogató garanciákat ne terjesszék ki". E területen még több opciót vizsgálnak, és ezekből nem zárták ki teljesen az Európai Központi Bank szerepét sem - adta értésre.

Uniós források beszámolója szerint a két kiemelt lehetőség az adósságproblémával küzdő országok segítése egyfajta biztosítási rendszerrel, illetve egy olyan speciális alappá alakítás, amelybe unión kívüli szereplők is fektethetnek. Az EU elsősorban az IMF-re számít ez utóbbinál, de nem egységes fogadtatásra talált a tagállamok körében az a lehetőség, hogy például Kína is bekerülhet a finanszírozók közé.

Van Rompuy vasárnap azt jelezte, hogy a két említett modell egyszerre is megvalósítható.

A csúcstalálkozó után uniós diplomaták megerősítették, hogy továbbra is érvényben van az a megállapodás, amely szerint a görög adósság miatti, legalább 50 százalékos veszteség elfogadására kérik a hitelező bankokat. Továbbra is 108 milliárd euróval számolnak emellett az uniós bankok feltőkésítéséhez.